Page 90 [90]
7.7. NYELVTANTANÍTÁS A DIALÓGUSALAPÚ NYELVTANÍTÁSI MÓDSZERBEN
Alapdialógus további javasolt elemek
—Mi rajzolsz? cicát, virágot, házat, autót stb.
—Kutyát.
—De szép!
—Mit szeretsz releváns főnévi igenevek, igazodva a gyerekek prefe¬
csinálni? renciáihoz
—Biciklizni. És te?
—Rajzolni.
—Jössz játszani? Az elutasítás és belegyezés formái:
-Nincs kedvem. Nincs kedvem./Nem érek rá./Most nem tudok. — De kár!
—De kár! Szívesen. Igen, menjünk!/]Jó ötlet!- Akkor gyere!/De jo,
menjünk!
4. táblázat: Nyelvtani elemek bemutatása dialógusokban
Mivel nem , szabályként", paradigmasorként mutatjuk be a formai ele¬
meket, eltérhetünk az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladás elvétől,
és olyan, nehéznek tartott nyelvtant is korán be tudunk vezetni, ame¬
lyet pusztán a forma oldaláról megközelítve kisgyermekek esetén nehéz
lenne eredményesen megtanítani. Így történhet meg, hogy olyan for¬
mákat ismertethetünk, akár egészen kezdőknek és kisebb gyerekeknek
is, amelyek a felnőtteknek szánt nyelvkönyvek haladó szintjein jelennek
meg. A dialógus nem a rendszer, hanem a használat szintjén prezentálja
a nyelvtani elemeket, ezzel meg is könnyíti elsajátításukat. Ilyen lehet pl.
a felszólító módú igealak, melynek létrehozása során számtalan fonetikai
változás következhet be. Emiatt, illetve igen bonyolult képzési rendszere
miatt a jelenleg használatos, felnőtteknek szánt nyelvkönyvek csak kö¬
zéphaladó szinten vezetik be. A felszólító mód tanításakor az iskolába
járó gyermekeknél azonban legtöbbször nem üres lappal indulunk; tá¬
maszkodhatunk a nyelvi vagy beszédpanelként elsajátított háttértudásra.
Az iskolai környezet megtámogatja ennek a nehéz formának a megisme¬
rését: a gyerekek az iskolában az első naptól kezdve már igen sok taná¬
ri instrukcióval találkozhattak. Ahhoz, hogy boldoguljanak az iskolai
mindennapokban, mielőbb szükség van arra, hogy ezeket a formákat
legalábbis megértsék. Kezdetben azonban elegendő bemutatni a gyer¬
mekeknek az E/2. személyű, majd a T/2. személyű igealakokat, mégpedig
+89 +