Page 54 [54]
5.6. A FOGLALKOZÁSOK MENETE
5.6. A FOGLALKOZÁSOK MENETE
A tevékenységek leírása során a középpontban az áll, hogy a program¬
ban részt vevő kisgyermekek képesek legyenek a magyar közoktatás¬
ba való belépésre. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy nyelvi és
a megismerési folyamataik elégséges szinten működjenek a literációhoz
és a számokhoz kapcsolódó ismeretek és készségek elsajátítása érdeké¬
ben. Ennek megfelelően az ezekhez kapcsolódó megelőző készségek és
képességek fejlesztési lehetőségeinek tárgyalása következik. Az írás és
olvasás fejlesztési területei sok tekintetben megegyeznek, így összefogla¬
lóan a literációs készségeket célzó alapozó tevékenységeket mutatjuk be.
Mindemellett azoknál a készségcsoportoknál, ahol az írás vagy olvasás
áll inkább a középpontban, feltétlenül kitérünk erre.
Az óvodai foglalkozásokon használt feladatok közül valamennyi alkal¬
mas az óvodáskorú nem magyar első nyelvű gyermekek magyar nyelvi
fejlesztésére. Ezekhez különböző tartalmak rendelhetők, melyek segítik
a gyermekeket a megfelelő nyelvtudás megszerzésében. Nyelvi tartalmak
alatt a szókincset, a nyelvi formákat, a kiejtést és apragmatikai elemeket
értjük (vö. Bárdos 2000: 41—102). A nyelvi tartalmak elsajátítása a nyelvi
készségek fejlesztésén keresztül valósul meg. Az idegen nyelvek tanításá¬
nak módszertanában is a klasszikus nyelvi készségfelosztás érvényesül:
a hallás utáni értés, beszédkészség, az olvasási készség, az íráskészség
(részletesen lásd a 2. fejezetben) (vö. Bárdos 2000: 103—200). E négy kész¬
ség közül az írásbeliségre vonatkozókat az életkori sajátosságok miatt
közvetlenül nem tudjuk fejleszteni, de a literációs készségek kiépítéséhez
elengedhetetlenül fontos a megelőző készségek és képességek kialakítása
az óvodában.
Az íráshoz és olvasáshoz szükséges megelőző készségek kialakítá¬
sakor alapvető fontosságú a beszéd és a beszédprodukció fejlettsége.
A beszédprodukció mellett elengedhetetlen az artikulációs biztonság
megléte, amely lehetővé teszi majd a későbbiekben a kisgyermek számá¬
ra a fonéma-graféma megfeleltetést (Schmidt 2019c). A beszéd mellett
a beszédértés kiemelkedő jelentőségű a társas közegben való eligazo¬
dáshoz. A beszédértés alapja maga a hallás, az ép hallószervek, amelyek
lehetővé teszik a beszédhallást, illetve a beszédhanghallást, és aktívan
hozzájárulnak a beszédpercepcióhoz, amelyen keresztül a hangzó beszéd
dekódolása megtörténik (Gósy 2002). A beszéd és a beszédértés a idegen