Page 53 [53]
5. ÓVODÁSKORÚ KISGYERMEKEK MAGYAR NYELVI FEJLESZTÉSE
lévő ünnepekhez igazodóan alakítják ki a csoport tematikáját, ezek mentén
szerveződnek a foglalkozások. Az ünnepek fontos identitásépítő szerepet
kapnak, hiszen a kulturális különbségek markánsan megjelennek bennük.
Ugyanakkor célravezetőbb az ünnepek közötti hasonlóságok kiemelése,
mint az egzotikus, eltérő vonások hangsúlyozása. Az éves fejlesztési tervből
kiindulva a kapcsolódó tematikus egységek adják a foglalkozások céltartal¬
mát, amelyek tevékenységekre lebontott rutinokba rendeződnek. Az idő- és
tevékenységkeretek betartása lényeges a foglalkozáson, mert ez biztonsá¬
got, rendszerszerűséget ad a gyermeknek: tudja mire számítson, még akkor
is, ha az adott alkalom nyelvi tartalma ismeretlen számára, és nem tudja
felvenni a fonalat. Azonosítani tudja a pedagógus nyelvi és non-verbális
kommunikációjából, hogy mi fog történni, milyen feladattípus következik.
Így megnyugszik, nyitottá tud válni a tevékenységek irányába, és ez képessé
teszi az új információk befogadására.
A kisgyermekek számára szervezett foglalkozások tervezésekor mi¬
nél több mozgásos és cselekedtető feladatra van szükség. Ehhez nagy
segítséget nyújthat a cselekedtető módszer alkalmazasa (Total Physical
Response). A hetvenes években híressé vált pedagógiai megközelítés lé¬
nyege, hogy az anyanyelv elsajátítása során a csecsemő az anyai beszédre
eleinte mozgással reagál. Ebből kiindulva a cselekedtető módszer a be¬
széd és a mozgás összekapcsolását ajánlotta a nyelvtanítás során (Bárdos
120—-123.). A fejlesztési helyzetben az anya szerepét a pedagógus ölti
magára, ezzel facilitálva a nyelvelsajátítás felidézését.
A fejlesztő foglalkozások hatékonyságában központi szerepet ját¬
szik, hogy a pedagógus képes legyen beazonosítani azokat a területeket,
amelyekre munkája során fókuszálnia kell. Általában előzetes felmérés
eredményeként kerül a gyermek a fejlesztő foglalkozásokra, de fontos¬
nak tartjuk hangsúlyozni, hogy — mint azt a 5.4. alfejezetben leírtuk —
a felmérő eszközök kevésbé megbízhatóan alkalmazhatók a nem magyar
első nyelvű gyermekeknél. Így folyamatosan monitoroznia kell a peda¬
gógusnak, hogy a gyermek valójában milyen nehézséggel küzd, mi álljon
a fejlesztés középpontjában. Vajon a nyelvtudás hiánya okozza-e felmérés
során az alulteljesítést, vagy egy konkrét részképesség terén mutatott
elmaradás? E két területnek a szétválasztása sok esetben nehézségekbe
ütközhet, így érdemesebb abból kiindulni, hogy változatos fejlesztési fel¬
adatoknak tegyük ki a gyermeket, és abból nyerjünk infomációt az adott
képesség fejlettségi szintjére vonatkozóan.