Page 90 [90]
ban egy-egy kis füzet németül hírt adott az eseményről. Ezt követte a bruges-i
származású párizsi kánonjogász, Jacgues Fontaine (XVI. század első fele) műve a ro¬
doszi ostromról, amely minden bizonnyal a szigetet elhagyó johanniták elbeszélésé¬
re épült. Hagenauban, Johannes Sercerius műhelyében, 1527-ben? már Philipp
Melanchthon egy, Albert von Brandenburg mainzi érsekhez írott levelével együtt
jelent meg. Ebben a humanista reformátor már összekötötte az egyház megújulása
szükségességének gondolatát a török veszéllyel.
1526. A középkori Magyar Királyság összeomlását eredményező Mohácsi csata
(1526. augusztus 29.), mivel a császári város, Bécs immár elérhető közelségbe került
a török hadak számára, nem csupán a Szent Német-Római Birodalom uralkodóit
ébresztette fel, hanem komoly társadalmi visszhangot kapott. Kiadványok százaiban
ecsetelték a csata lefolyását, a magyar király halálát. Az az Adam Petri műhelyében,
a csata évében Bázelben napvilágot látott kiadvány" (Hernach volgt des Blutthundts,
der sich nennet ein Tiirgkischen Keyser, gethaten...) is sok városban megjelent. Többek
közt Freiburgban, 1526-ban, Johann Wörlinnél, " és Adam Petrinél Bázelben.
1529. A török két alkalommal is közvetlenül fenyegette a császári fővárost, Bé¬
cset az elfoglalással. Az 1529-es hadjárat után a bajorok nagy történetírója, Johannes
Aventinus (1477-1537) külön kiadvänyban fordul V. Károly császárhoz, felhíva a fi¬
gyelmet az oszmán veszély komolyságára. E mű német fordítása Strassburgban, jóval
a szerző halála után jelent meg Christian Müller (Mylius) műhelyében, 1558-ban."
1541. A johannita felfedezö lovag, Nicolas Durand de Villegagnon (1510-1571),
aki szämos török fronton harcolt az oszmänok ellen (a Magyar Kirälysägban is), 1541¬
ben elkiserte V. Käroly csäszärt algeriai hadjäratära. Mint a hadjärat historikusa is
ismertté vált, hiszen művét (Caroli V. Imperatoris expeditio in Africam ad Argieram)
franciára és más nyelvekre is lefordították, a történet egyik alapvető forrásává vált.
Strassburgban, 1542-ben latinul adta ki Wendelin Richel.§
1556. Bazelben jelent meg Wolfgang Lazius (1514-1565) bécsi humanista, I.
Habsburg Ferdinánd udvari történetírójának" számos alapvető történeti munkája
Bázelben jelent meg. Az egyik legfontosabb a népvándorlás korának története ki¬
bővítve a magyaroknak a Kárpát-medencébe érkezéséig (IV-IX. század). 1557-ben
Johannes Oporinusnál ezen dolgozott, a könyv meg is jelent 1557-ben.? 1556-ban
a budai pasa hadjáratot indított Szigetvár elfoglalására. A vár kapitánya, Horváth
33 Von den grausamen unerhérten Krieg..., Freiburg, Johann Worlin, 1522 (VD16 V 2483); Von der Statt Rodis
wie die dem grossen Türcken uffgeben ist worden, Freiburg, Johann Worlin, 1523 (VD16 S 10178)
34 Vö. LUTTRELL 1968, 57.
35 De bello Rhodio libri III... (GÖLLNER, Tvrcica I, Nr. 278. Később, 1538-ban megjelent egy szöveggyűjte¬
menyben is Bäzelben: GöLLner, Torcica 1, Nr. 626.)
36 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 253.
37 VD16 B 5792
38 VD16 B 5795; Husay 66/b.
39 Von den Vrsachen und Gegenwehr des Tiirckischen Krieges... (GOLLNER, Tvrcica II, Nr. 981.)
40 GöÖLLNER, Tovrcica I, Nr. 755.
41 SvatTex 2006, 1-22.
42 De gentium aliquot migrationibus... libri XII..., Basel, Johann Oporinus, 1557. VD16 L 849
89