Page 90 [90]
OCR
ban egy-egy kis füzet németül hírt adott az eseményről. Ezt követte a bruges-i származású párizsi kánonjogász, Jacgues Fontaine (XVI. század első fele) műve a rodoszi ostromról, amely minden bizonnyal a szigetet elhagyó johanniták elbeszélésére épült. Hagenauban, Johannes Sercerius műhelyében, 1527-ben? már Philipp Melanchthon egy, Albert von Brandenburg mainzi érsekhez írott levelével együtt jelent meg. Ebben a humanista reformátor már összekötötte az egyház megújulása szükségességének gondolatát a török veszéllyel. 1526. A középkori Magyar Királyság összeomlását eredményező Mohácsi csata (1526. augusztus 29.), mivel a császári város, Bécs immár elérhető közelségbe került a török hadak számára, nem csupán a Szent Német-Római Birodalom uralkodóit ébresztette fel, hanem komoly társadalmi visszhangot kapott. Kiadványok százaiban ecsetelték a csata lefolyását, a magyar király halálát. Az az Adam Petri műhelyében, a csata évében Bázelben napvilágot látott kiadvány" (Hernach volgt des Blutthundts, der sich nennet ein Tiirgkischen Keyser, gethaten...) is sok városban megjelent. Többek közt Freiburgban, 1526-ban, Johann Wörlinnél, " és Adam Petrinél Bázelben. 1529. A török két alkalommal is közvetlenül fenyegette a császári fővárost, Bécset az elfoglalással. Az 1529-es hadjárat után a bajorok nagy történetírója, Johannes Aventinus (1477-1537) külön kiadvänyban fordul V. Károly császárhoz, felhíva a figyelmet az oszmán veszély komolyságára. E mű német fordítása Strassburgban, jóval a szerző halála után jelent meg Christian Müller (Mylius) műhelyében, 1558-ban." 1541. A johannita felfedezö lovag, Nicolas Durand de Villegagnon (1510-1571), aki szämos török fronton harcolt az oszmänok ellen (a Magyar Kirälysägban is), 1541ben elkiserte V. Käroly csäszärt algeriai hadjäratära. Mint a hadjärat historikusa is ismertté vált, hiszen művét (Caroli V. Imperatoris expeditio in Africam ad Argieram) franciára és más nyelvekre is lefordították, a történet egyik alapvető forrásává vált. Strassburgban, 1542-ben latinul adta ki Wendelin Richel.§ 1556. Bazelben jelent meg Wolfgang Lazius (1514-1565) bécsi humanista, I. Habsburg Ferdinánd udvari történetírójának" számos alapvető történeti munkája Bázelben jelent meg. Az egyik legfontosabb a népvándorlás korának története kibővítve a magyaroknak a Kárpát-medencébe érkezéséig (IV-IX. század). 1557-ben Johannes Oporinusnál ezen dolgozott, a könyv meg is jelent 1557-ben.? 1556-ban a budai pasa hadjáratot indított Szigetvár elfoglalására. A vár kapitánya, Horváth 33 Von den grausamen unerhérten Krieg..., Freiburg, Johann Worlin, 1522 (VD16 V 2483); Von der Statt Rodis wie die dem grossen Türcken uffgeben ist worden, Freiburg, Johann Worlin, 1523 (VD16 S 10178) 34 Vö. LUTTRELL 1968, 57. 35 De bello Rhodio libri III... (GÖLLNER, Tvrcica I, Nr. 278. Később, 1538-ban megjelent egy szöveggyűjtemenyben is Bäzelben: GöLLner, Torcica 1, Nr. 626.) 36 GÖLLNER, Torcica I, Nr. 253. 37 VD16 B 5792 38 VD16 B 5795; Husay 66/b. 39 Von den Vrsachen und Gegenwehr des Tiirckischen Krieges... (GOLLNER, Tvrcica II, Nr. 981.) 40 GöÖLLNER, Tovrcica I, Nr. 755. 41 SvatTex 2006, 1-22. 42 De gentium aliquot migrationibus... libri XII..., Basel, Johann Oporinus, 1557. VD16 L 849 89
