Page 89 [89]
mélységű leírásokat tartalmaztak, vagy az eseményekkel egy időben tudósítottak,
vagy már a tudományos feldolgozás szintjén, az események okait is tárgyalták, jel¬
lemzően egy-két évvel a harci cselekmények után.
1440-1468. A török elleni harcok egyik európai hírnévre szert tett hőse az albán feje¬
delem, Kasztrióta György (Szkander beg (cca. 1410-1468). Harcairöl az összefoglalö
történeti munkák is megemlékeznek, külön az ő históriáját Marino Barlezio (cca.
1450-cca. 1512) tollából Strassburgban Crato Mylius 1537-ben adta ki, De vita, mo¬
ribus ac rebus gestis... Georgii Castrioti címmel.
1480. Guillaume Caorsin (1430-1501), ,Cantzler zu Rhodis” a sziget 1480. évi ost¬
romának históriáját a szemtanú hitelességével? írta latinul. Mtivének cime: Descrip¬
tio obsidionis Rhodii urbis. Egy ismeretlen fordító németül adta ki először 1502-ben
Strassburgban, Bartholomaeus Küstler műhelyében.? A mű címe inkább interpretá¬
ció, mintsem fordítás, hiszen azt emeli ki, hogy a hitetlen törökök a szent keresztény
hitet támadják. Az eredeti címnek megfelelően Johannes Adelphus (Mülich, 1485—
1523) „physicus Argentinensis”, vagyis strassburgi orvos forditotta, aki maga törte¬
netirö is volt. A fordítást Martin Flach adta ki Strassburgban 1513-ban.? A fordító
aztán alapul véve ezt a történetet, kibővítve újra kiadta 1513-ban több változatban.
Kevéssé kibővítve Johann Knoblochnál,?" majd szép metszetekkel Martin Flachnál.?§
Végül még ebben az évben (1513) harmadszor, egy jelentősen bővített kompilációként
is napvilágot látott, ? amelyben Adelphus már Caorsin történetén túl kivonatolt egy
Nicolaus Sagundinus (1402-1464) szerzöseggel ältala emlitett iräst: De origine et rebus
gestis Turcarum.9 A kompiláció végére kiadta a Strassburgban 1501-ben megjelent
Die Ordnung zu Ofen wider den Türcken gemacbht... című szöveget is," amelyet egy
Ruprecht Haller nevű „Bürger zu Ofen”-nek tulajdonítanak, aki vélhetően a budai
Jagelló-udvarban élő azonos nevű kanonokkal azonos.
1522. Rodosz ostroma 1522-ben közel fél évig tartott és I. Szulejmán sikerével
vegzödött. Bäzelben Adam Petri kiadta Francesco Chieregati (cca. 1479-1539) pä¬
pai küldött beszédét, ? amelyet a nürnbergi birodalmi gyűlésen mondott el, jelentős
részben a török veszélynek szentelve mondandóját. 1522-ben és 1523-ban Freiburg¬
23 GöÖLLNER, Tvrcica 1, Nr. 588.
24 Lurrreur 1967, 145-150.
25 Der vermaledigsten unfromen Tiirggen anschleg unnd fiirnemen wider die heil Christenheit... (GOLLNER, Tur¬
cica I, Nr. 11.)
26 Historia von Rhodis... (GÖLLNER, Torcica I, Nr. 59.)
27 GÖLLNER, Tvrcical, Nr. 55.
28 GöÖLLNER, Tovrcica 1, Nr. 56.
29 GöÖLLNER, Tvrcical, Nr. 57.
30 Johannes Adelphus hivatkozik rá, jóllehet a kiváló humanista fordító Sagundinus ilyen kiadott műve nem
ismert. Maga a szöveg igen, 1456-ban írta, több másolata is fennmaradt. Vö. BABINGER 1965, 198—212.
Nem tudjuk, hogy Adelphus honnan másolta. Vö. BABINGER 1961, 9—52.
31 GöÖLLNER, Torcical, Nr. 9, Nr. 10 — 1501-ben kétszer jelent meg Matthias Hupfuff mühelyeben.
32 Die verteutscht Oration und Werbung so Bapstlich heiligkeit..., Basel, Adam Petri, 1522 (VD16 C 2241;
Husar 42.)
88