Page 395 [395]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
A mátravidéki faluban tehát , egy hierarchikusan tagolt társadalomkép [áll előt¬
tünkl, egy olyan kép, amelyet a társadalomban élők többé-kevésbé egységesen
vallanak" (Pápay 1989:40), s amely hierarchia elveit jelentős mértékben inkább
a múlt, mintsem a jelen határozza meg."
6.5.2 Mítosz és (társadalmi) valóság: a polgárosodás elméletei
Szelényi fent idézett , a közgazdászok háromfajta válaszával" szemben, a magyar
polgárosodás kifejezés — kihasználva a magyar szó számos jelentését — egyaránt
utalhatott a kapitalizmus (perspektiväjära), illetve egy kistulajdonosi, „harma¬
dikutas” szocializmus viziöjara. Räadäsul, Erdei Ferenc szisztematikusan össze¬
értelmezett*” polgdrosodas- és ,,kettés tarsadalom”-koncepcidja (— 5.3.3-5.3.4)
lehetővé tette, hogy egyfajta mélyre visszanyúló folytonosságot lássanak a poli¬
tika szintjén rendszerváltásoktól töredezett 20. századi történelmünk mögé.""
Tehát: 1945 előtt is, majd a szocializmusban is egyfajta ,rendi"" társadalom
létezett, amelynek kereteit a mindenkori polgárosodás folyamatai feszegették,
tágították, hozták létre alternatíváját. Manchin Róbert és Szelényi Iván egyene¬
sen , az elmúlt 300-400 évben" újra meg újra felbukkanó folyamat újbóli mani¬
fesztálódását látta a , szocialista polgárosodásban" [kiemelés tőlem — D. Cs.I.
(Manchin-Szelényi 1990:379)
108 A 2010-es évekből visszanézve, nem is a nem-helyben születettek kirekesztése a legérdekesebb
(hiszen abban nincs semmi új — 3.2.5), hanem a szóhasználat tanulságos: , A nem helybeli
születesüeket, »az idegeneket«, gyakran mint »jöttmentek«, »bevandoroltak«, »ez se magyar«,
»ezek mind külföldiek« [kiemelesek tölem - D. Cs.] jelzövel illetik.” (Päpay 1989:37)
Félreértés ne essék: ez nem, vagy legalábbis nem okvetlenül jelent félreértést (,csak" éppen a
különböző elméletek túl , könnyed" összeillesztését; igaz, ez nagyon gyakori a szociológiában).
Szelényi például egy gondolatmenetét azzal indítja, hogy vissza kell térni a korai Erdeihez,
amikor ő még ,azzal érvelt, hogy a magyar parasztok évszázadok óta polgárosodási pályán
haladnak" (1992/1988:75). Szó szerint évszázadokról van szó, hiszen , a török időket" emlegeti,
az ezt követő , tragikus megtorpanást" pedig: , Ez az egyetlen remény a dzsentroid jelen és egy
pénzhajhász, a magyar társadalomtól idegen kapitalista jövő hibás dilemmájától való
megszabadulásra." (i. m. 76) Ezt követően azonban Szelényi is reflektál Erdei fordulatára, tehát
hogy utóbbi szerző később tulajdonképpen a polgárosodás helyett a proletarizálódás híve lesz.
Diákként nagy hatást gyakorolt rám, amikor egy tanárom - Szigethy Gábor - arról beszélt, hogy
az akkor kibontakozó (1990-es) lesz a kilencedik magyarországi rendszerváltás a 20. században.
Utánaszámoltam: , stimmelt", még akkor is, ha nem számoljuk bele pl. a Horthy- vagy a Kádár¬
rendszer konszolidált szakaszába való átmenetet (ami pedig az akkor élt generációk szempontjából
igen lényeges fordulatnak tűnt), vagy a kései Horthy-kor ,,rejtett rendszervaltasat”. (— 5.1.1)
Erdei hatásaként a , rendi" kifejezést ekkoriban nagyon gyakran idézőjel nélkül használták az
egyik, vagy mindkét korszakra.
40°
©
all
e
41
¬
+ 394 +