Page 395 [395]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A mátravidéki faluban tehát , egy hierarchikusan tagolt társadalomkép [áll előttünkl, egy olyan kép, amelyet a társadalomban élők többé-kevésbé egységesen vallanak" (Pápay 1989:40), s amely hierarchia elveit jelentős mértékben inkább a múlt, mintsem a jelen határozza meg." 6.5.2 Mítosz és (társadalmi) valóság: a polgárosodás elméletei Szelényi fent idézett , a közgazdászok háromfajta válaszával" szemben, a magyar polgárosodás kifejezés — kihasználva a magyar szó számos jelentését — egyaránt utalhatott a kapitalizmus (perspektiväjära), illetve egy kistulajdonosi, „harmadikutas” szocializmus viziöjara. Räadäsul, Erdei Ferenc szisztematikusan összeértelmezett*” polgdrosodas- és ,,kettés tarsadalom”-koncepcidja (— 5.3.3-5.3.4) lehetővé tette, hogy egyfajta mélyre visszanyúló folytonosságot lássanak a politika szintjén rendszerváltásoktól töredezett 20. századi történelmünk mögé."" Tehát: 1945 előtt is, majd a szocializmusban is egyfajta ,rendi"" társadalom létezett, amelynek kereteit a mindenkori polgárosodás folyamatai feszegették, tágították, hozták létre alternatíváját. Manchin Róbert és Szelényi Iván egyenesen , az elmúlt 300-400 évben" újra meg újra felbukkanó folyamat újbóli manifesztálódását látta a , szocialista polgárosodásban" [kiemelés tőlem — D. Cs.I. (Manchin-Szelényi 1990:379) 108 A 2010-es évekből visszanézve, nem is a nem-helyben születettek kirekesztése a legérdekesebb (hiszen abban nincs semmi új — 3.2.5), hanem a szóhasználat tanulságos: , A nem helybeli születesüeket, »az idegeneket«, gyakran mint »jöttmentek«, »bevandoroltak«, »ez se magyar«, »ezek mind külföldiek« [kiemelesek tölem - D. Cs.] jelzövel illetik.” (Päpay 1989:37) Félreértés ne essék: ez nem, vagy legalábbis nem okvetlenül jelent félreértést (,csak" éppen a különböző elméletek túl , könnyed" összeillesztését; igaz, ez nagyon gyakori a szociológiában). Szelényi például egy gondolatmenetét azzal indítja, hogy vissza kell térni a korai Erdeihez, amikor ő még ,azzal érvelt, hogy a magyar parasztok évszázadok óta polgárosodási pályán haladnak" (1992/1988:75). Szó szerint évszázadokról van szó, hiszen , a török időket" emlegeti, az ezt követő , tragikus megtorpanást" pedig: , Ez az egyetlen remény a dzsentroid jelen és egy pénzhajhász, a magyar társadalomtól idegen kapitalista jövő hibás dilemmájától való megszabadulásra." (i. m. 76) Ezt követően azonban Szelényi is reflektál Erdei fordulatára, tehát hogy utóbbi szerző később tulajdonképpen a polgárosodás helyett a proletarizálódás híve lesz. Diákként nagy hatást gyakorolt rám, amikor egy tanárom - Szigethy Gábor - arról beszélt, hogy az akkor kibontakozó (1990-es) lesz a kilencedik magyarországi rendszerváltás a 20. században. Utánaszámoltam: , stimmelt", még akkor is, ha nem számoljuk bele pl. a Horthy- vagy a Kádárrendszer konszolidált szakaszába való átmenetet (ami pedig az akkor élt generációk szempontjából igen lényeges fordulatnak tűnt), vagy a kései Horthy-kor ,,rejtett rendszervaltasat”. (— 5.1.1) Erdei hatásaként a , rendi" kifejezést ekkoriban nagyon gyakran idézőjel nélkül használták az egyik, vagy mindkét korszakra. 40° © all e 41 + 394 +
