Page 396 [396]
6. AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS KORA (1948 UTÁN)
A szocialista vállalkozók polgárnak nevezik azt a személyes tulajdonnal rendelkező
vállalkozót, aki saját tőkéjét kockáztatva piacokon próbál szerencsét. Elismerem, a
fogalom kissé unalmaska s kevéssé lelkesítő, hiányzik belőle a citoyen-polgár állam¬
polgári, léleknemesítő, közösségi elkötelezettsége, vagy a nem tulajdonos, menedzser¬
vállalkozó yuppie [kiemelések az eredetiben — D. Cs.] világfisága. (Szelényi 1991:74)
Szelényi itt ,ravaszkodik", ugyanis éppen ez a tömegesség, a , kisemberek milli¬
óira" a marxizmus erodálódása után is , objektívebbnek" tűnő gazdasági folya¬
matokra hivatkozás magyarázza a fogalom népszerűségét."? A polgárosodás¬
koncepció nem marxista, de mégis , mélystruktúrákra"?" hivatkozó magyarázatot
dolgozott ki arról, hogyan haladható meg, változtatható meg reálisan ez a tár¬
sadalmi szerkezet, ráadásul oly módon, hogy meggyőző és koherens magyará¬
zatot véltek találni több millió ember számtalan mindennapi cselekvésére is. A
háztáji, a maszekolás, a fusizás stb. ugyanúgy a mélystruktúrákba ágyazott is¬
meretelméleti és politikai alap képzetét (illúzióját) nyújtotta a szabadsághiánytól
szenvedő értelmiségieknek, mint amelyet a , termelési viszonyokra? és ,a mun¬
kásosztály történelmi szerepére" hivatkozás jelenthetett több generáció marxis¬
ta értelmiségijeinek.
Három tanulmányomban is foglalkoztam a (szocialista) polgárosodás kiterjedt
irodalmával (Dupcsik 1997a, 2008, 2018a), és nem látom értelmét ezek újrahasz¬
nosításának. A lényeg ugyanis könnyen összefoglalható: a korabeli elemzők je¬
lentős része igen nagyra értékelte a polgárosodás / második gazdaság jelenségét,
a szűkebben vett gazdasági élet szempontjaitól a politikai konzekvenciákon át
az értékrendre tett, pozitívnak vélt hatásokig. (Igaz, voltak a korban is kritikai
hangok, pl. Kemény 1991b/1987, Szelényi et al 1991). Csak ez utóbbi aspektust
illusztrálnám, a kor reprezentatív értékkutatását kivitelező szociológusokat
idézve:
... Óriási jelentősége van az elmúlt másfél-két évtizedben a második gazdaság terje¬
désének. Milliós tömegeket tanít meg újra, vagy tanít meg először a fegyelmezett,
átgondolt, szorgalmas munkára. Óriási lökést adna a modernizációs folyamatnak, ha
ez a magatartásforma az elkövetkező évtizedben a gazdasági élet alapvető szektorai¬
ban, az ,első gazdaságban" is tért hódítana. (Hankiss et al 1982:322)
41
S
Valamint a nyilvánvaló politikai áthallások is — a ,polgári társadalom megteremtése"
Magyarországon az 1830-as évek óta vonzó politikai program volt. Losonczi Ágnes találó
összefoglalásában: , kettős tagadás és hármas igenlés erősíti a polgárosodás pozitív tartalmát:
tagadja a nemesi, rendi társadalmat és tagadja a hierarchikus szocialista rendszert is", ugyanakkor
igenli a jólét, a polgárjogok és a demokrácia igényét. (1993:99)