Page 279 [279]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G A Magyar Szociológiai Társaság Szalai Sándor születésének 100. évfordulójan?‘ tartott Emlékülésén, noha a közönség tagjai körében felülreprezentáltak voltak az őt ismerő kollégák, munkatársak, tanítványok, sőt családtagok is, mindenekelőtt Szalai Júlia," a felszólalók , is bevallották időnként, hogy milyen keveset tudtak róla, noha nem xcsakc magánemberként, de hivatásos kíváncsiskodókként, kutatókként is foglalkoztak ezzel a lenyűgözően érdekes személyiséggel és életúttal. Családi háttere alig ismert, kezdte az első eladó, Tóth Pál Péter, »teljes homäly a gyerekkora«, nem tudjuk, kitöl mit tanult, befolyäsolta-e valaki a szellemi fejlődését, s ha igen, akkor ki és milyen irányban." (Dupcsik 2012c:24) A nagypolgári származású, tizennyolc éves korától szociáldemokrata párttag Szalai — nyilvánvalóan a numerus clausus miatt — német és svájci egyetemeken diplomázott (filozófiából és pszichopatológiából). Hazatérése után főleg újságíróként és szerkesztőként dolgozott, majd többször munkaszolgálatra hívták be. (Szabari 2012:106-107) 1944-ben, a bori kenyszermunkatäbor kiüritesekor a második transzportba került, így — a jugoszláv partizánok közreműködésével — kiszabadult (miközben az első transzport tagjainak 89%-a, koztiik Radnoti Miklós, nem élte túl). (Csapody 2011:305) Csapody Tamás szerint?" Szalai Temesváron szerkesztette a Szabad Szó című lapot, ahol néhány — Borban a költő által rábízott — Radnóti-verset is közölt. (2011:127) 1945-46-ban Szalai volt a Bärdossy-per népügyésze, az emlékezések szerint intellektuálisan egyedül ő ért fel a vádlotthoz, de beszédstílusa miatt ez a hallgatóság számára , kevésbé ment at”.?”! Bár Szalai 1945-ben mindössze egyetlen, azóta elveszett, 1935-ös keltezésű kéziratára tudott hivatkozni, mint szociológiai művére (Tóth Pál Péter előadása, Dupcsik 2012c:25), mégsem olyan egyértelmű, hogy kizárólag politikai háttere 268 Lásd még a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár összeállítását: http://m.fszek.hu/konyvtaraink/ kozponti konyvtar/szociologiai gyujtemeny/evfordulok/szalai sandor/ Idezem akkori konferenciabeszämolöm (Dupcsik 2012c) läbjegyzetet: „A »mindenekelött« kifejezés természetesen nem kívánja »leminösiteni« a jelenlevö többi csalädtagot sem, akik közül az egyik unoka, Vági Eszter rövid, szubjektív hozzászólással zárta az emlékülést. Szalai Júlia azonban maga is szociológus, mint az apja, a jelenlévők jelentős részének barátja, munkatársa, illetve adatközlője is, és az előadók számára érezhetően fontos volt, hogy időnként kifejezetten hozzá intézzék szavaikat, hivatkozzanak rá, a megerősítését keressék. Szalai Júlia, bár maga nem tartott előadást, több szerepében is az emlékülés egyik legfontosabb részvevőjévé vált." (Dupcsik 2012c:24) Az Emlékülés előadójaként, valamint Csapody 2011, recenziója: Dupcsik 2012d. , Szalai... hangja nem volt rokonszenves, de az ügyben igaza volt." (Cseh-Szombathy 2008/1986: 62, lásd még Sükösd 2000: o. n.) A Szalaival később rivalizáló Hegedüs András (c 6.1.3) viszont még az 1980-as évekből visszatekintve is zavarbaejtően inkorrekt: , Egy népbírósági perben ő volt a népügyész. Számomra a szereplése nem volt rokonszenves. vRikácsoló, zsidó polgárx — ez volt a benyomásom róla. Az egyetemen végzett munkájáról sok volt a mendemonda. Agresszív volt, magánélete — enyhén szólva -— zavaros. Ez még jóval börtönbe kerülése előtt volt." (Hegedüs 2008/1986:11-12) 26 o 270 * 278 +
