Page 279 [279]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
A Magyar Szociológiai Társaság Szalai Sándor születésének 100. évforduló¬
jan?‘ tartott Emlékülésén, noha a közönség tagjai körében felülreprezentáltak
voltak az őt ismerő kollégák, munkatársak, tanítványok, sőt családtagok is, min¬
denekelőtt Szalai Júlia," a felszólalók , is bevallották időnként, hogy milyen ke¬
veset tudtak róla, noha nem xcsakc magánemberként, de hivatásos kíváncsisko¬
dókként, kutatókként is foglalkoztak ezzel a lenyűgözően érdekes személyiséggel
és életúttal. Családi háttere alig ismert, kezdte az első eladó, Tóth Pál Péter,
»teljes homäly a gyerekkora«, nem tudjuk, kitöl mit tanult, befolyäsolta-e valaki
a szellemi fejlődését, s ha igen, akkor ki és milyen irányban." (Dupcsik 2012c:24)
A nagypolgári származású, tizennyolc éves korától szociáldemokrata párttag
Szalai — nyilvánvalóan a numerus clausus miatt — német és svájci egyetemeken
diplomázott (filozófiából és pszichopatológiából). Hazatérése után főleg újság¬
íróként és szerkesztőként dolgozott, majd többször munkaszolgálatra hívták be.
(Szabari 2012:106-107) 1944-ben, a bori kenyszermunkatäbor kiüritesekor a
második transzportba került, így — a jugoszláv partizánok közreműködésével —
kiszabadult (miközben az első transzport tagjainak 89%-a, koztiik Radnoti Mik¬
lós, nem élte túl). (Csapody 2011:305) Csapody Tamás szerint?" Szalai Temesvá¬
ron szerkesztette a Szabad Szó című lapot, ahol néhány — Borban a költő által
rábízott — Radnóti-verset is közölt. (2011:127) 1945-46-ban Szalai volt a Bärdos¬
sy-per népügyésze, az emlékezések szerint intellektuálisan egyedül ő ért fel a
vádlotthoz, de beszédstílusa miatt ez a hallgatóság számára , kevésbé ment at”.?”!
Bár Szalai 1945-ben mindössze egyetlen, azóta elveszett, 1935-ös keltezésű
kéziratára tudott hivatkozni, mint szociológiai művére (Tóth Pál Péter előadása,
Dupcsik 2012c:25), mégsem olyan egyértelmű, hogy kizárólag politikai háttere
268 Lásd még a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár összeállítását: http://m.fszek.hu/konyvtaraink/
kozponti konyvtar/szociologiai gyujtemeny/evfordulok/szalai sandor/
Idezem akkori konferenciabeszämolöm (Dupcsik 2012c) läbjegyzetet: „A »mindenekelött«
kifejezés természetesen nem kívánja »leminösiteni« a jelenlevö többi csalädtagot sem, akik közül
az egyik unoka, Vági Eszter rövid, szubjektív hozzászólással zárta az emlékülést. Szalai Júlia
azonban maga is szociológus, mint az apja, a jelenlévők jelentős részének barátja, munkatársa,
illetve adatközlője is, és az előadók számára érezhetően fontos volt, hogy időnként kifejezetten
hozzá intézzék szavaikat, hivatkozzanak rá, a megerősítését keressék. Szalai Júlia, bár maga nem
tartott előadást, több szerepében is az emlékülés egyik legfontosabb részvevőjévé vált." (Dupcsik
2012c:24)
Az Emlékülés előadójaként, valamint Csapody 2011, recenziója: Dupcsik 2012d.
, Szalai... hangja nem volt rokonszenves, de az ügyben igaza volt." (Cseh-Szombathy 2008/1986: 62,
lásd még Sükösd 2000: o. n.) A Szalaival később rivalizáló Hegedüs András (c 6.1.3) viszont
még az 1980-as évekből visszatekintve is zavarbaejtően inkorrekt: , Egy népbírósági perben ő
volt a népügyész. Számomra a szereplése nem volt rokonszenves. vRikácsoló, zsidó polgárx — ez
volt a benyomásom róla. Az egyetemen végzett munkájáról sok volt a mendemonda. Agresszív
volt, magánélete — enyhén szólva -— zavaros. Ez még jóval börtönbe kerülése előtt volt." (Hegedüs
2008/1986:11-12)
26
o
270
* 278 +