Page 274 [274]
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
az addigi főművének szánt könyve befejezésére, sem arra, hogy a több mint öt és
fél szerzői ív (több mint 220 ezer leütés) terjedelmű kéziratot egy vagy több ta¬
nulmányként megjelentesse.
Erdei munkásságának 1945 utáni szakaszáról a következő fejezetben lesz még
szó, de e ponton egy említés erejéig még egyszer összefűzném a két sorsot, inmár
mindkettőjük halála után. Erdei egy 1935-ös, Münchenből az öccsének küldött
levelében van egy félmondat: ,,...egészen elpolitikusodik a gondolkodásom és...
a B. Pistával való barátság csak fűtötte ezt a kedvet." (Erdei 1980a:71) A levél
címzettje természetesen tudta, kire vonatkozik az utalás, de a publikációban már
illett volna a rövidítés feloldása egy szerkesztői lábjegyzetben. Most már való¬
színűleg sosem tudjuk meg, hogy a szerkesztői hanyagság vagy a politikai óva¬
toskodás miatt nem tették ezt meg az Akadémiai Kiadó kiadványában.
Ugyanebben az évben, tehát 1980-ban, miután a Gondolat Kiadó elutasította,
az első magyarországi szamizdatkötetként jelent meg a Bibó-emlékkönyv (ké¬
sőbbi legális kiadása: Réz 1991), azon belül az e sorok szerzőjére nagy hatást
gyakorló (Dupcsik 1992, 2012a) esszé, a Vázlat Európa három történelmi régió¬
járól, Szűcs Jenő tollából (később a Történelmi Szemlében [1981], majd külön
kötetben is megjelent).
Néhány évvel később kiadták egyrészt Bibó István háromkötetes válogatott
műveit (1986b), másrészt egy vaskos, nagyalakú kétkötetes válogatást, amelyet
egyetemistaként, majd később is sokat olvastam és jegyzeteltem. A Helyünk
Európában című (Ring 1986) válogatásról van szó, amelyben, az ebben a korban
egészen meghökkentőnek számító összetételű szerzőgárda""! által jegyzett írások
között volt többek között
s az először illegálisan megjelent, Bibó István nevével kezdődő, fent említett
Szűcs-tanulmány (1986/1981),
s a még hatalmon lévő Kádár János (1986/1975), akinek — függetlennek sem¬
milyen módon nem nevezhető - bírósága 1958-ban életfogytiglanra ítélte
Bibót, és
s maga Bibó István, A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmá¬
nyával. (1986/194.6)
Mindkét könyv 1986-ban jelent meg, egy évvel azután, amikor az ELTE jogász¬
hallgatói Bibó Istvánról nevezték el új szakkollégiumukat.
261 Csak ízelítőképpen: Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Kun Béla, Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf,
Németh László, Szabó Dezső, Szabó Zoltán, Szekfű Gyula, Hajnal István, Illyés Gyula — valamint
a főszövegben említett szerzők is.
e 273 "