Page 273 [273]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
posztumusz olvasók egy része viszont nem vette észre. Tévedésük azonban
„termekeny fikciönak” bizonyult, abban az értelemben, ahogy Szűcs Jenő hasz¬
nálja a kifejezést legendás Vázlatában (1981:322). Szűcs egyébként e művében
negyvennolc alkalommal említi Bibó — rögtön az írás első szavával felidézett —
nevét, míg Erdeit csak egyszer — akkor is Bibóval összekapcsolva. Bibó bon mot¬
ja, hogy ő csak , 1945—48-ban élt", és éppen Erdeivel szembeállítva — minden¬
képpen felülvizsgálatra szorul (lásd a következő alfejezetet — 5.4.1)
”
5.4 „NEM ÍGY KÉPZELTEM EL A RENDET...
5.4.1 Nem félnetek jó lesz
1976-ban, egy Erdei Ferencről készült dokumentumfilm készítésének szünetében
Bibö Istvän (1911-1979) elgondolkodott, majd így szólt:
Alz Erdei] Ferenc által érvényesnek tekintett premisszákat én 1945 után nem fogadtam
el, s a falvainkban végbement változásról is másképp vélekedtem: sajnos, a paterna¬
lizmus mais erősebb, mint az új közösségi morál. Pályaképét mégis új fénybe helyezi,
hogy gondolatilag előkészíthette s a maga eszközeivel támogathatta a falvak moder¬
nizálódását. Igen, Ferenc biológiailag és történelmileg is 1971-ben fejezte be pályáját.
Bibó itt kis szünetet tartott, majd így folytatta: , S mit vésnek fel majd az én fejfám¬
ra? Bibó István. Élt: 1945—1948 [kiemelés tőlem — D. Cs.]." (Bibó 1986b:387-—388)
Az idézet többszörösen is tanulságos. Például, hogy a valóban keresztény?"
középosztályból származó Bibó számára 1945 valóban felszabadulást és katarzist
jelentett, és nem véletlenül a következő néhány évben születtek legfontosabb
publikációi. Ugyanakkor a szovjeteket váró, a kommunista pártba már 1944
ur
végén titokban belépő??? Erdei Ferenc, aki addig kifejezetten sokat publikáló
szerzőnek számított," a következő negyedszázadban nem talált alkalmat, sem
2588 Szesztay András szerint: , Magyarországon ritkán fordult elő, hogy valaki keresztény és
demokratikus elkötelezettségű legyen egyszerre; ezek az értékek inkább konfliktusban álltak
egymással. Olyan mestereim voltak, olyan emberekkel kerülhettem közeli tanítványi kapcsolatba,
akiknél ezt az antinómiát feloldhatónak láttam: itt elsősorban Karácsony Sándorra és Bibó
Istvánra gondolok." (Szesztay 2008/1988:136)
259 Gerő Ernő bizalmas levele az akkor még Moszkvában tartózkodó Rákosi Mátyásnak, 1944.
december 28.: , Erdei Ferenc kérte a pártba való felvételét. A határozatunk az volt, hogy felvesszük,
de titokban tartjuk a dolgot." (Izsák-Kun 1994:13)
260 Bognár Bulcsu már többször idézett művében huszonegy olyan művet hivatkozott Erdeitől,
amelyet 1931 és 1943 között publikált. (2012:194—-195)
e 272"