Oldal 265 [265]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G Itt ugyanis egy olyan alapprobléma húzódott, amellyel a népi írók általában nem akartak szembenézni: a földkérdést,?" tehát hogy az agrárnépesség jóval több mint fele földtelen volt,?* a birtokosoknak pedig mintegy háromnegyede tíz holdnál, több mint fele öt holdnál kevesebbet bírt," teljes egészében a nagybirtokrendszernek tudták be. Magyarán, hogy az 1000 holdnál többet birtoklók, a birtokosok mintegy 0,296-a rendelkezett a mezőgazdasági terület mintegy harmadával.?" Mivel azonban Magyarország népességének több mint fele próbált volna földből megélni, még egy radikális földosztás sem segített volna a helyzeten. 5.3.4 , Két pogány alatt" vagy a , kettős társadalom"-koncepció (Az utolsó mondatokhoz kapcsolódva érdemes megjegyezni: a kommunista rendszer, amelynek Erdei a kiszolgálójává vált, , megoldotta" a földkérdést, és e , megoldás" fontos eleme volt, hogy a népesség több mint feléről ötödére csökkent az agrárnépesség aránya.) "" Vagy inkább oldjuk fel ezt a zárójelet? Erdei ugyanis explicit, markáns formában többször is kifejtette, hogy ő tulajdonképpen lerombolni, felszámolni akarja a (rendi) parasztságot, azzal a társadalmi renddel együtt, amely konzerválta ezt az anakronisztikus állapotot. Talán megkockáztatható: Erdei 1944-ig tartó szellemi fejlődése leegyszerűsíthető arra, hogy s az 1930-as években arra számított, hogy a polgárosodás végzi majd be ezt a folyamatot, s de, legkésőbb az 1940-es évek elejére, csalódott e várakozásában,?" így eljött a B-terv ideje: a ,proletárforradalomra", magyarán a kommunista hatalomátvételre , bízni" ezt a kívánatos rombolást. Ez utóbbi változatot erősítette , belülről" a félreértelmezett, de éppen ezért Erdei számára rokonszenvessé váló leninizmus, , kívülről" pedig a reálpolitika 245 A földkérdésről volt már szó — 3.2.3, 4.2.1, 4.4.1, 4.5.2. Mégis, mivel tényleg az 1848 és 1945 közötti korszak egyik kulcskérdéséről van szó, és mivel feltételezem, hogy olvasóim egy része e kötetnek csak egy-egy részletét fogja elolvasni, a legfontosabb adatokat itt is felidéztem. 246 1930-ban 59,8%-a (Gyäni 1998:354, Gunszt Péter alapján). 247 1930-ban a birtokosok 73,7%-änak kevesebb mint tiz holdja, 53,6%-änak kevesebb, mint öt holdja volt (Kerek Mihäly adatai alapjän: Romsics 1999:30). Pontosan 32,396-ával (Kerék Mihály adatai alapjän: Romsics 1999:30). Bár pusztán kronológiai alapon ebbe a fejezetbe illene, az 1945-ös földreformról és az agrártársadalom ezt követő átalakulásáról — 6.1. Túl vérmes reményei persze sosem voltak. Még a Futóhomokban is megeresztett ehhez hasonló sötét megjegyzéseket: , A mezővárosok végső kifejlése, egyetemes polgárosodása csak a parasztság általános emancipációja árán következhet be. Vagy megkapja szépszóra, vagy ki fogja kényszeríteni." (Erdei é. n./1937:49) S 244 & 249 250 + 264 +
