Oldal 266 [266]
OCR
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT változása, magyarán a Vörös Hadsereg közeledése. Utóbbi szempontra utalt — a kor által lehetővé tett maximális , nyíltsággal" — a Sztálingrád után néhány hónappal tartott szárszói beszédben is: , az átalakulás minden belső indokoltsága ellenére is az európai alakulástól is erősen függ" (Erdei 1980a:371) Az 1943-as szárszói beszéde egyik kulcsgondolata azonban így hangzik: [a parasztság] társadalmának legjellegzetesebb vonása a polgárosodás. Tehát az a folyamat, amelyik érvényteleníti és lerombolja a paraszti hagyományokat és a paraszti izoláltságot, és egyfelől a polgárság és kispolgárság, másfelől pedig a munkásság irányában alakítja át [kiemelések télem — D. Cs.] a korábbi parasztgazdákat és parasztmunkäsokat. (Erdei 1987/1943:41) Érdemes megfigyelni: Erdei ezúttal már s a rombolás fogalmával kapcsolja össze a polgárosodást, s amellyel nem az , építés" metaforáját állítja szembe, hanem a semlegesebb „atalakitäst”, illetve s már nem a , külön világ, külön társadalom" metaforáját használja, hanem a negatív konnotációkat hordozó ,izoláltsággal" hozza összefüggésbe a , paraszti hagyományokat". s Ráadásul ,a munkásság irányába" történő átalakulás is a polgárosodás egyik részfolyamatának számít? Lehet, hogy Erdei egyszerűen , teoretizálta": valószínűleg akommunisták fogják bevégezni a , rendiség" lerombolását, amelyre a polgárosodás nem volt képes (márpedig a kommunisták , a munkásosztállyal" azonosították magukat). Az idézetet követően ugyanis Erdei átváltott feltételes módra: mi lenne, ha kiteljesedne a polgárosodás folyamata, és innen már csak egyetlen lépés annak demonstrálása, hogy miért nem várható a polgárosodás folyamatának kiteljesedése. Napjainkban ugyanis, állította Erdei 1943-ban, egyrészt óriásira nőtt a ,polgári társadalom belső ellenzékének", a munkásságnak a tömege, másrészt a parasztság... már nem képes fokozatosan beleilleszkedni a polgári társadalomba, olyan óriási arányúvá nőtt az agrárszegénység tömege. Tehát sem a földbirtokreform, sem a polgári termelési politika már nem képes megoldani alapvető gazdasági kérdéseit. Úgy áll tehát a helyzet, hogy egy modern polgári társadalom tartós kiépülésének már nincsenek meg a tényleges társadalmi alapjai [kiemelés tőlem — D. Cs.]. (Erdei 1987/1943:45)
