Oldal 265 [265]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Itt ugyanis egy olyan alapprobléma húzódott, amellyel a népi írók általában
nem akartak szembenézni: a földkérdést,?" tehát hogy az agrárnépesség jóval
több mint fele földtelen volt,?* a birtokosoknak pedig mintegy háromnegyede
tíz holdnál, több mint fele öt holdnál kevesebbet bírt," teljes egészében a nagy¬
birtokrendszernek tudták be. Magyarán, hogy az 1000 holdnál többet birtoklók,
a birtokosok mintegy 0,296-a rendelkezett a mezőgazdasági terület mintegy
harmadával.?" Mivel azonban Magyarország népességének több mint fele próbált
volna földből megélni, még egy radikális földosztás sem segített volna a helyzeten.
5.3.4 , Két pogány alatt" vagy a , kettős társadalom"-koncepció
(Az utolsó mondatokhoz kapcsolódva érdemes megjegyezni: a kommunista
rendszer, amelynek Erdei a kiszolgálójává vált, , megoldotta" a földkérdést, és e
, megoldás" fontos eleme volt, hogy a népesség több mint feléről ötödére csökkent
az agrárnépesség aránya.) "" Vagy inkább oldjuk fel ezt a zárójelet? Erdei ugyan¬
is explicit, markáns formában többször is kifejtette, hogy ő tulajdonképpen le¬
rombolni, felszámolni akarja a (rendi) parasztságot, azzal a társadalmi renddel
együtt, amely konzerválta ezt az anakronisztikus állapotot. Talán megkockáz¬
tatható: Erdei 1944-ig tartó szellemi fejlődése leegyszerűsíthető arra, hogy
s az 1930-as években arra számított, hogy a polgárosodás végzi majd be ezt
a folyamatot,
s de, legkésőbb az 1940-es évek elejére, csalódott e várakozásában,?" így eljött
a B-terv ideje: a ,proletárforradalomra", magyarán a kommunista hatalom¬
átvételre , bízni" ezt a kívánatos rombolást.
Ez utóbbi változatot erősítette , belülről" a félreértelmezett, de éppen ezért Erdei
számára rokonszenvessé váló leninizmus, , kívülről" pedig a reálpolitika
245 A földkérdésről volt már szó — 3.2.3, 4.2.1, 4.4.1, 4.5.2. Mégis, mivel tényleg az 1848 és 1945
közötti korszak egyik kulcskérdéséről van szó, és mivel feltételezem, hogy olvasóim egy része e
kötetnek csak egy-egy részletét fogja elolvasni, a legfontosabb adatokat itt is felidéztem.
246 1930-ban 59,8%-a (Gyäni 1998:354, Gunszt Péter alapján).
247 1930-ban a birtokosok 73,7%-änak kevesebb mint tiz holdja, 53,6%-änak kevesebb, mint öt
holdja volt (Kerek Mihäly adatai alapjän: Romsics 1999:30).
Pontosan 32,396-ával (Kerék Mihály adatai alapjän: Romsics 1999:30).
Bár pusztán kronológiai alapon ebbe a fejezetbe illene, az 1945-ös földreformról és az
agrártársadalom ezt követő átalakulásáról — 6.1.
Túl vérmes reményei persze sosem voltak. Még a Futóhomokban is megeresztett ehhez hasonló
sötét megjegyzéseket: , A mezővárosok végső kifejlése, egyetemes polgárosodása csak a parasztság
általános emancipációja árán következhet be. Vagy megkapja szépszóra, vagy ki fogja kényszeríteni."
(Erdei é. n./1937:49)
S
244
&
249
250
+ 264 +