Page 255 [255]
OCR
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G társadalomnak vannak uralkodói és szolgálói, de sem parasztsága, sem más olyan rendje nem alakul ki, amely folyamatos és állandó társadalmi formaképződést, s ezzel a társadalom rendjének a tartós fönnmaradását biztosítani tudná. Végeredményben ilyen nyers társadalmak a primitívek és a nomádok együttélései és uralmai. [...] De nem hoznak létre parasztságot azok a társadalmak sem, amelyekben a nyers hatalmi viszonyok helyett a gazdasági és politikai erők érdekszerű kezelése és objektiválódása rétegzi a társadalmat. Szóval az osztálytársadalmak. [...] akár a római társadalom, akár a kapitalista polgári társadalom. (Erdei 1980d/1942:102) Az európai társadalmakat illetően Erdei egy olyan hármas tipológiát vázolt 23 a 1. Nyugat-Európában, ahol a kapitalizálódás a két világháború közötti korszakra már teljesen felszámolta a rendiséget, megszűnt a parasztság is, csak földművesek maradtak ( földművelő iparosok", Erdei 1980d/194.2:73). , A legteljesebb történeti pályát futotta be a parasztság Nyugaton, itt alakult ki legkorábban és itt is bomlott fel leghamarabb és legteljesebben... A nyugati parasztság az újkor elején szabad parasztsággá lett, s az úrbéri terhektől megszabadulva, mezőgazdasági termelésével majdnem egyenrangúan tudott belekapcsolódni a kapitalista árutermelésbe... Tehát parasztságából kilépve, a polgári társadalom szerkezetébe illeszkedett be. Sommásan: megszűnt parasztnak lenni, s a polgári társadalom mezőgazda polgárává es munkäsävä alakult.” (Erdei 1980b/1943:261) 2. Ugyanakkor „viszont Keleten vagy ki sem alakult komolyan, vagy nagyon későre esik kialakulása, éppen ezért itt ma is igen elmaradt paraszti helyzet szemlélhető." (Erdei 1980b/1943:261) 3. Végül, a köztes régióban, gyakorlatilag a történelmi magyar, horvát és lengyel területeken (az e sorok szerzője által előnyben részesített kifejezéssel: Kelet-Közép235 Európában) Erdei a maga korában még látott parasztságot. , Keleteurópában?? s a Itt és majd később is megfigyelhető: Erdei ekkor a Magyarországtól keletre eső térséget értette Kelet-Európa alatt — míg 1943—44-es írásaiban már Magyarországot is ebbe a régióba sorolja. Ez nem egyszerűen a földrajzi terminológia megváltozása, hanem a később vázolt politikai fordulat egyik tünetének tekinthető — és nem csak Erdeinél (lásd Dupcsik 2005).
