Page 254 [254]
OCR
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT maga szedte be és egy összegben küldte a kincstárnak az adót stb. A rendek kollektív kiváltságai között a legfontosabbnak a politikai képviselet számított, a rendi országgyűlésen, illetve a nemesi vármegyében vagy a polgárok irányította városokban. Erdei ugyanakkor a parasztságot is rendnek tekintette, sőt, ezt a , rendi parasztságot" azonosítja a parasztsággal, szerinte mindenki más, akit általában parasztnak tartanak — ,csak" földműves. Hogyan mehetett szembe ilyen mértékben a kor általánosan elfogadott szóhasználatával? Elsősorban úgy, hogy Erdei kiterjesztette a , rend" és a , rendi" kifejezések jelentését: nem jogi, hanem társadalmi kategóriáknak tekintette azokat. Szerinte s a rájuk vonatkozó jogszabályok, amelyek jórészt az érintettek által is elfogadott társadalmi normákká alakultak, ?? illetve s amelyek a mindennapi életmódot és a renden belül a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyet is meghatározták, konkrét intézményeket és kötelezettségeket rögzítettek (mint a tized, a kilenced, a jobbágytelek, a robot stb.), s a közös, jellegzetesen paraszti, más társadalmi csoportok által nem osztott (gyakran nem is ismert) kultúra, életmód, szokások, illetve s a normák és szokások betartását szigorúan felügyelő helyi közösségek stb. mintegy „körülrajzoljäk” a , paraszti rendet" — noha jogi-politikai értelemben nem létezett paraszti rend. Legfeljebb, a felvilágosodás korában népszerű , jogi" fikció, egy íratlan , társadalmi szerződés" minősíti renddé: , [a parasztság] külön társadalom, amely egy sajátságos stársadalmi szerződésk révén tartozik egybe a felső társadalommal..." (Erdei 1980d/194.2:100) Erdei hangsúlyozta: attól, hogy valaki falun él és földet művel vagy állatokat tenyészt, még nem paraszt — csak földműves. A sajátos definícióból történelmi és makroregionális különbségek is következtek: a parasztság egyrészt , nem társadalmi ősállapot. Nagyonis fejlett formája már az együttélésnek, ezért kialakulása igen hosszú, mélyenjáró és különleges társadalomalakulásnak a következménye." (Erdei 1980b/1943:256) Ebből következett az állítás folytatása is: , Éppen ezért nem is minden társadalomfejlődés alakít ki parasztságot." (uo.) Nincs parasztsága mindenekelőtt a , nyers" társadalmaknak. Tehát azoknak, amelyek merőben hatalmi erőtényezők által keletkeznek és funkcionalitásukban mindenkor a nyers érdekek érvényesülnek, s rétegződésük ehhez képest tisztára hatalmi. Az ilyen 234, ...Nem egyoldalú fölső eredetű szabályok ezek, nemcsak a parasztok felett állók viselkednek ilyen szabályok szerint a parasztokkal szemben, hanem fordítva is. A parasztok is érvényesnek ismerik ezeket, s nemcsak alkalmazkodnak hozzájuk, hanem a maguk körében szankciókat is érvényesítenek azokkal szemben, akik nem követik e parasztrendi előírásokat." (Erdei 1980d/1942:94)
