Page 255 [255]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
társadalomnak vannak uralkodói és szolgálói, de sem parasztsága, sem más olyan
rendje nem alakul ki, amely folyamatos és állandó társadalmi formaképződést, s ezzel
a társadalom rendjének a tartós fönnmaradását biztosítani tudná. Végeredményben
ilyen nyers társadalmak a primitívek és a nomádok együttélései és uralmai. [...]
De nem hoznak létre parasztságot azok a társadalmak sem, amelyekben a nyers
hatalmi viszonyok helyett a gazdasági és politikai erők érdekszerű kezelése és
objektiválódása rétegzi a társadalmat. Szóval az osztálytársadalmak. [...] akár a római
társadalom, akár a kapitalista polgári társadalom. (Erdei 1980d/1942:102)
Az európai társadalmakat illetően Erdei egy olyan hármas tipológiát vázolt
23
a
1. Nyugat-Európában, ahol a kapitalizálódás a két világháború közötti korszakra már
teljesen felszámolta a rendiséget, megszűnt a parasztság is, csak földművesek maradtak
( földművelő iparosok", Erdei 1980d/194.2:73). , A legteljesebb történeti pályát futotta
be a parasztság Nyugaton, itt alakult ki legkorábban és itt is bomlott fel leghamarabb és
legteljesebben... A nyugati parasztság az újkor elején szabad parasztsággá lett, s az úrbéri
terhektől megszabadulva, mezőgazdasági termelésével majdnem egyenrangúan tudott
belekapcsolódni a kapitalista árutermelésbe... Tehát parasztságából kilépve, a polgári tár¬
sadalom szerkezetébe illeszkedett be. Sommásan: megszűnt parasztnak lenni, s a polgári
társadalom mezőgazda polgárává es munkäsävä alakult.” (Erdei 1980b/1943:261)
2. Ugyanakkor „viszont Keleten vagy ki sem alakult komolyan, vagy nagyon későre
esik kialakulása, éppen ezért itt ma is igen elmaradt paraszti helyzet szemlélhető."
(Erdei 1980b/1943:261)
3. Végül, a köztes régióban, gyakorlatilag a történelmi magyar, horvát és lengyel te¬
rületeken (az e sorok szerzője által előnyben részesített kifejezéssel: Kelet-Közép¬
235
Európában) Erdei a maga korában még látott parasztságot. , Keleteurópában?? s a
Itt és majd később is megfigyelhető: Erdei ekkor a Magyarországtól keletre eső térséget értette
Kelet-Európa alatt — míg 1943—44-es írásaiban már Magyarországot is ebbe a régióba sorolja.
Ez nem egyszerűen a földrajzi terminológia megváltozása, hanem a később vázolt politikai
fordulat egyik tünetének tekinthető — és nem csak Erdeinél (lásd Dupcsik 2005).