Page 254 [254]
5. AZ ELBUKÁSOK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA 1938 És 1948 KÖZÖTT
maga szedte be és egy összegben küldte a kincstárnak az adót stb. A rendek kollektív
kiváltságai között a legfontosabbnak a politikai képviselet számított, a rendi ország¬
gyűlésen, illetve a nemesi vármegyében vagy a polgárok irányította városokban.
Erdei ugyanakkor a parasztságot is rendnek tekintette, sőt, ezt a , rendi pa¬
rasztságot" azonosítja a parasztsággal, szerinte mindenki más, akit általában
parasztnak tartanak — ,csak" földműves. Hogyan mehetett szembe ilyen mér¬
tékben a kor általánosan elfogadott szóhasználatával? Elsősorban úgy, hogy Erdei
kiterjesztette a , rend" és a , rendi" kifejezések jelentését: nem jogi, hanem társa¬
dalmi kategóriáknak tekintette azokat. Szerinte
s a rájuk vonatkozó jogszabályok, amelyek jórészt az érintettek által is elfo¬
gadott társadalmi normákká alakultak, ?? illetve
s amelyek a mindennapi életmódot és a renden belül a társadalmi ranglétrán
elfoglalt helyet is meghatározták, konkrét intézményeket és kötelezettsége¬
ket rögzítettek (mint a tized, a kilenced, a jobbágytelek, a robot stb.),
s a közös, jellegzetesen paraszti, más társadalmi csoportok által nem osztott
(gyakran nem is ismert) kultúra, életmód, szokások, illetve
s a normák és szokások betartását szigorúan felügyelő helyi közösségek stb.
mintegy „körülrajzoljäk” a , paraszti rendet" — noha jogi-politikai értelemben
nem létezett paraszti rend. Legfeljebb, a felvilágosodás korában népszerű , jogi"
fikció, egy íratlan , társadalmi szerződés" minősíti renddé: , [a parasztság] külön
társadalom, amely egy sajátságos stársadalmi szerződésk révén tartozik egybe
a felső társadalommal..." (Erdei 1980d/194.2:100)
Erdei hangsúlyozta: attól, hogy valaki falun él és földet művel vagy állatokat
tenyészt, még nem paraszt — csak földműves. A sajátos definícióból történelmi
és makroregionális különbségek is következtek: a parasztság egyrészt , nem
társadalmi ősállapot. Nagyonis fejlett formája már az együttélésnek, ezért kiala¬
kulása igen hosszú, mélyenjáró és különleges társadalomalakulásnak a követ¬
kezménye." (Erdei 1980b/1943:256) Ebből következett az állítás folytatása is:
, Éppen ezért nem is minden társadalomfejlődés alakít ki parasztságot." (uo.)
Nincs parasztsága mindenekelőtt a , nyers" társadalmaknak. Tehát azoknak, amelyek
merőben hatalmi erőtényezők által keletkeznek és funkcionalitásukban mindenkor a
nyers érdekek érvényesülnek, s rétegződésük ehhez képest tisztára hatalmi. Az ilyen
234, ...Nem egyoldalú fölső eredetű szabályok ezek, nemcsak a parasztok felett állók viselkednek ilyen
szabályok szerint a parasztokkal szemben, hanem fordítva is. A parasztok is érvényesnek ismerik
ezeket, s nemcsak alkalmazkodnak hozzájuk, hanem a maguk körében szankciókat is érvényesítenek
azokkal szemben, akik nem követik e parasztrendi előírásokat." (Erdei 1980d/1942:94)