Page 215 [215]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
Csoma, Attala, Pula, Kurd, Högyész, Hidegkút... minek hánytorgassam újra, hogy
mi vár rájuk? Hogy mi vár az egész Dunántúlra? Falvak villannak elém s merülnek
el a sötétségben. Ismerem valamennyit, tudom, hogy fuldoklik bennük a magyarság,
a nyelv, melyen magam is már csak dadogni tudok. Dagad, ostromolja őket a német
tenger és nincs, ami megállítsa
— sorolja sötéten az írása végén Illyés. (1933: o. n.)
Az utolsó idézetben felsorolt hat település közül például Csomán és Attalán
1930-ban egyetlen német sem élt (KSH 1932:96), eltűnt az adatokból az 1910-ben
itt élt négy, illetve hét német (KSH 1912:28). Kurdon a németek 1910-es 65,796-os
aränya (KSH 1912:46) 1930-ra 60%-ra csökkent (KSH 1932:110), és így tovább.
Ungváry Krisztián szerint Hidasd esetében nem csak Illyés manipulált a tenden¬
ciäkkal és az adatokkal. (Ungváry 2012:264—265) Az eredetileg (1711-ben) sváb
és szerb telepesek alapította faluban nem volt református gyülekezet, azt csak a
Tiszántúlról ideiglenesen odatelepedett magyarok alapították. Ennek ellenére ,,a
hidasi [sic! - D. Cs.] templom »elnemult harangjait« a reformätus teolögia Turul
Szövetsegbe tartozö diäkjaia Kälvin teren ällitottäk fel, hogy ezzelis hangulatot
keltsenek a sväbok ellen...”. (Ungväry 2012:264)
„A dunäntüli nemetek szäama 1920 és 1930 között 8000 fövel csökkent, mig a
[dunäntüli] magyaroke 180 ezer fővel növekedett..." (Ungváry 2012:264, sajnos,
hivatkozások nélkül). A népszámlálási adatok szerint pedig a magyarországi
németek 1920. évi 9996-os aränya 1930-ra 5,5%-ra csökkent.
Ami pedig a demográfiai tendenciák szempontjából különösen érdekes: az adott
évben anyává váló nők között 1920-ban 9,296 volt a németek aránya, de ezt követő¬
en folyamatosan csökkent. 1933-ban az anyáknak már csak 4,6%-a volt német.
(Demográfiai évkönyv 2011:1.4.35. adatsor) Ez ráadásul a Trianon előtti korra
visszanyúló tendencia: 1896-ban az anyák 11,690-a, míg 1913-ban 8,7%-a volt német.
(Demográfiai évkönyv 2011:2.4.13. adatsor) Az ,elnémetesedés" pánik teljesen
alaptalan volt: a németek aránya az asszimiláció és az össznépességnél alacsonyabb
születési mutatók miatt folyamatosan csökkent a két világháború között.
,Honnan vette Illyés Gyula adatait?" — már leírtam ezt a mondatot, amikor
elolvastam Braun Róbert vitacikkét a Nyugat következő számában," amelyben
ugyanezt a kérdést teszi fel. (1933:280) Braun feltevése szerint Illyés osztja a
s lappangó, nyomtatásban kifejezésre nem jutó nézetet, hogy t. i. a reformátusok
az igazi magyarok", és hogy a református egyházközség anyakönyveiből indult
180 A Pusztulást, Braun, Babits, Fülep és mások reagálását, Illyés viszontválaszát, összesen kilenc
szerző tizenegy, eredetileg a Nyugatban megjelent cikkét összegyűjtve újraközli: Téglás 1992.
* 214 +