Page 214 [214]
4. KÍSÉRTÉSEK KORA. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A HORTHY-KORSZAK ELSŐ SZAKASZÁBAN
s ,J. bátyánk" pedig, ha hiszünk Illyés írásának, nem , hetven körül" járt, ha¬
nem több mint 190 éves volt -— hiszen , emlékszik, midőn még szín magyar
volt a falu."
, Találomra feljegyzek egy-két adatot. Arról szólnak, hogy hány magyar élt 1912¬
ben és hány 1928-ban az alábbi falvakban, melyeknek elnémetesedése már
menthetetlen [kiemelés tőlem -— D. Cs.]" — írja Illyés, majd egy kisebb táblázatos
felsorolás után (lásd lenn) jött a megzenésített búslakodás: , Babarcon például,
melynek kálvinista magyar gyülekezete 1545-ben alakult, ma 424 német él. A
magyar iskolának egyetlen tanítványa van; a református pap, aki egyben tanító
is, a saját kislányát tanítja benne." (Illyés 1933: o. n.)
Vessük össze Illyés és a KSH adatait (4.1. táblázat).
4.1 táblázat. Magyarok és németek száma az Illyés által említett falvakban,
a Pusztulás és a KSH adatai szerint
település magyarok Illyes | magyarok, ] németek Illyés ] németek,
szerint 1928 KSH 1930 | sz. 1933 KSH 1930
Babarc 80 129 424 1388*
Garé 119 444 3
Kovacshida 216 418 077
Botyka 283
Peterd (vszeg 104
Kispeterd
Botykapeterd (— 649 0
Botyka és Kispeterd
egyesitése, 1931)
Szava 208 522 22***
„Terenfa” (valöjäban 236 395 10****
Tesenfa)
Turony 156 283 10*****
* „magyarul tud: 850” — ez azért erdekes, mert Fülep Lajos hozzäszöläsa a vitahoz
(1933) egyetlen érdemi érvet hozott: a KSH-statisztikákban , a magyarság helyzetét ked¬
vező színben föltüntetni igyekvő szándék problematikussá teszi az anyanyelvi adatok
helyességét". Sajnos nem lehet szebben fogalmazni, mint hogy Fülep Lajos nem mondott
igazat akkor, amikor azt állította (1933:283), hogy csak országos nemzetiségi statisztikák
lennének, települési bontás nélkül.
": horvát: 1 fő
*** horvat: 3 f6
"s bunyevác: 19 fő, egyéb: 12 fő
"set horvát: 10 fő, bunyevác: 10 fő
Forräs: KSH 1932:76-77, 78-79, 80-81.
e 213 "