Page 101 [101]
DUPCSIK CSABA: A MAGYAR SZOCIOLÓGIAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE 1990-1G
a németeket kivéve valamennyi nemzetiség, tehát a népesség közel fele,
rosszabb ,iskolakerülési" mutatóval rendelkezett, mint a magyarajkúak.
(KSH 1894:312)
s Mivel az átlagos állami iskolában lényegesen magasabb volt a diákok és a
tanítók száma, az, hogy Kunfi csak az iskolákra számít költségeket, jobb
esetben tévedés, rosszabb esetben manipuláció.
s S még valami: az idézett számokból kikövetkeztethető, hogy valószínűleg
a községi népiskolákban volt messze a legrosszabb tanító/tanuló arány (ha
az állami népiskolákban egy tanítóra 59, a felekezetiben 69 gyerek jut — az
átlag pedig 84, miközben az , egyéb" kategória alig haladja meg a 10%-ot) ¬
amivel a szerző nem sokat foglalkozik.
Kunfi döbbenetes számokat ad a gyerekmunkáról — de sehol egyetlen definíció, hogy
ez melyik korosztályra vonatkozik. Valamennyien tizenkét év alattiak lennének?
3.3 táblázat. Iskolatípusokra költött összeg,
az összes közoktatási kiadás 96-ában, Kunfi 1908 alapján
népiskolákra középiskolákra egyetemekre
Magyarországon 33 55 12
Ausztriában 68 24 8
Poroszországban 76 18 6
A 3.3 táblázat ismét a Kunfinál , megzenésítve" (1908:562) szereplő adatokat
tartalmaz, összeszedve és kiegészítve. A nemzetközi összehasonlítás nagyon
érdekes, különösen az, hogy Magyarországon a közoktatási kiadások több mint
fele a középszintre ment — de Kunfi említés nélkül hagyja ezt az összefüggést.
Szintén egy, a főszövegből rekonstruált, Kunfi által nem összeállított táblázat
(1908:562-563) a 3.4 sorszämü:
3.4 táblázat. Egy tanulóra jutó költségek
a különböző iskolatípusokban, korona/fő, Kunfi 1908 alapján
iskolatípus szám tanulók költség/fő (korona)
állami népiskola 2046 316 005 50
állami polgári 139 19 206 286
állami közép (gimn. reálisk.) 77 19 143 384
állami felső kereskedelmi isk. 18 2110 343
állami felső lányisk. 16 3239 616
honvédtisztképző intézet 4 1096 2600
egyetemi jellegű főisk. 3 9502 1150
* 100 +