Page 102 [102]
3. A MAGYAR PROTOSZOCIOLÓGIA A 20. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDÉBEN
Bizonyos mértékű különbség a különböző iskolatípusok között legitim lehet, de
hogy hol kezdődnek a , szakmailag indokolatlan" vagy , társadalmi szempontból
illegitim" vagy , túlzott egyenlőtlenségek"? Ez már külön vizsgálatokat, vagy
legalábbis érveket igényelne, aminek Kunfinál nyomát sem látjuk.
3.2.3 Helyi Magyarorszagok — három példa
A Kortörténeti jegyzetek blokkban jelent meg Fényes Samu rövid kis írása Bal¬
mazújvárosi kultúrkép címmel. (1909) A nagy alföldi parasztvárosban kiélezet¬
ten jelentkezik az egész Magyarországra jellemző földkérdés:
s a 16 ezer lakosra jut összesen 110, átlagosan 32 holdas paraszti birtok, míg
+ 48 570 hold nagybirtok a Semsey-család négy tagjának a kezében van.
A különböző kis- és törpebirtokos vagy -bérlő kategóriák mellett
s 1500 balmazújvárosi család teljesen földtelen. (Fényes 1909:290)
Demagógia, egy szélsőséges helyzet túláltalánosítása? Nem egészen:
s a dualizmus utolsó évtizedeiben még mindig mezőgazdaságból élt a magyar
társadalom közel kétharmada, miközben
s az 1000+ holdas nagybirtokosok, tehát a családtagokkal együtt is kevesebb
mint 5000 ember (az 6ssztarsadalom 0,026%-a) birtokolta a megművelt föld¬
terület mintegy harmadát.
Ugyanakkor
s Fél Edit és Hofer Tamás legendás könyvükben (, Mi, korrekt parasztok..."
Hagyományos élet Átányon) Átányról írt megállapítása általánosítható jel¬
leggel bír: ,a 15—20 holdas gazdaságoknál húzódik a határ, amely fölött a
birtok kiegészítő kereset és munkavállalás nélkül eltarthat egy parasztcsa¬
ládot." (2010/1969:69)
Márpedig
s 1910-ben 10,7 millió mezőgazdaságból élő embernek (az össztársadalom
59%-änak) maximum 20 hold földje volt. Ezen belül
+ 2,4 milliónak öt holdasnál kisebb földdarab volt a kezében, további
, 4,8 millió embernek pedig semmi, teljesen földtelenek voltak. (Romsics
1999:30)96
8° Romsics Ignäc 1895-ös adatokat hoz fel, de az arányok nem változtak a történelmi Magyarország
fennmaradásának hátralévő korszakában.
- 101 +