Page 61 [61]
Go s ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
évtizedekben mérhető megújítási ciklusairól. Az örmény városok építészeti
alapjai az 1700-as évek elejéig nyúlnak vissza. Az első szilárd építészeti réteg
a 18. század közepétől a 19. század elejéig alakult ki. Külön érdekesség, hogy
a száz éves ciklus végére, tehát a századfordulóra eső megújítási hullám egybe¬
esett a magyar-örmény identitás kialakulásával.
RENDI BEILLESZKEDÉS NEMZETÁLLAM
Gyergyószentmiklós
székely-magyar-örmény
2 ——— > ;
Ez SZÉKELYFÖLDI polgári identitás
KOLONIAK
korlátozott autonómia 5 Cc sikszépviz
BETELEPULES falusi polgárság
16-17. sz.
szórványos
ideiglenes Szamosújvár
_ u ———— 3) armcnizmus, örmény
KAMARAI BIRTOKOK magyar nemzeti központ
KOLONIAI 7
Habsburg szövetség „ ,
- ; Erzsébetváros
Szövetség a magyar rendekkel __ 3 5, , .
Ca örmény jellegét elvesztő
igazgatási központ
Az örmény telepek és identitások alakulásának fázisai
Az iménti szempontok figyelembevétele mellett a kutatás a városok építészeti
fejlődését három nagy korszakra osztja fel:
(1) Az első a betelepülés, másképpen diaszpórák kora, amely a 17. század
végétől a 18. század közepéig tart. Ebben az időszakban az örmény kolóniák
helye is bizonytalan, gyakori a mobilitás, ami nem kedvez az építészeti tevé¬
kenységnek. A korszak építészeti eredménye még nem annyira a városképben,
mint inkább a hely birtoklásában keresendő: a telek megvásárlásában, az utcák
kijelölésében, illetve — magasabb szinten — az első templom, templomok fel¬
építésében. Természetesen mindez nem zárja ki, hogy ne épültek volna lakó¬
házak is, ám ezek még kezdetlegesek, amit jól jelez, hogy a 20. századra alig
maradt fenn egy-egy képviselőjük.