Page 45 [45]
44 " ÖRMÉNY VÁROSÉPÍTÉSZET ERDÉLYBEN
török-muszlim kultúrkör és a nyugati világ között húzódott a középkori
Magyar Királyság központi területei mentén." Az állandó mozgásban és
háborús készültségben lévő, jó száz kilométer széles puffer zóna mögött
helyezkedett el a közjogilag a Portához tartozó, de jelentős politikai mozgás¬
térrel rendelkező Erdélyi Fejedelemség. A Kárpátok újabb kulturális határzó¬
nát képezett, hiszen a szomszédos Havasalföld és Moldva (szintén a Porta
vazallusai) a keleti keresztény egyházak civilizációs hatósugarába tartoztak.
Ez a többszörös határhelyzet a magyarázata annak, hogy ellentétben Nyu¬
gat-Európával, ahol a 16-17. században a protestantizmus a városi kereskedő
rétegek vallásává válhatott, s vele egy új emberképnek lett alapja, Erdélyben
a reformáció egymást érő hullámai ellenére is fennmaradt a középkori társa¬
dalom értékrendje, mindenekelőtt a nemesség képviselte harcias lovagesz¬
mény. Az erdélyi városok polgársága értékrendjében, életmódjában azonosult
a városokba a reformáció idején nagy számban beköltöző vidéki nemességgel."
Emiatt az erdélyi protestantizmusban erősebbek voltak a konzervatív vonások,
mint nyugaton, ami többek között hátráltatta a polgárság kereskedelmi sze¬
repvállalását is. A 16-17. században a dél-erdélyi szász városok polgárságának
kereskedelmi aktivitása jelentősen lecsökkent. Mindeközben a főúri rend
kereskedelmi érdekeltségei fennmaradtak, sőt még erősödtek is. Az erdélyi
főnemesség azonban nem közvetlenül, hanem kereskedőtársaságok révén
irányította az árucserét."7 A kereskedőtársaságok tagjai a Balkán felől érkező
román, macedón, görög és örmény családokból, valamint a zsidóság soraiból
verbuvälödtak.”®
Az örmények megjelenése Erdélyben tehát csak egyike volt azon etnikai, de
pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: klánsági vagy rokonsági alapon
szerveződő határmenti kereskedelemnek, amely a Török Birodalom és az
Erdélyi Fejedelemség, illetve Erdély és a szomszédos Havasalföld és Moldva
75 Oze Sandor (2011): Reformation und Grenzgebiete. Zur Verbreitung der Reformation in den unga¬
risch besiedelten Gebieten, Budapest-Leipzig, 81.
7° Kovács György (2004): Protestáns identitás és a „kapitalizmus szelleme”. In Czagäny Läszlö¬
Garai László (szerk.): A szociális identitás, az információ és a piac, Szeged, JATE Press, 113.
77 Köpeczi Béla szerk. (1986): Erdély története, 13. kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2. kötet, 827.
75 Bíró Vencel (1986): Erdély XVI-XVII. századi kereskedelmének történetéhez. In Sas Péter
(szerk.): Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok, 1-2. kötet, Budapest, Magvető Kiadó,
1. kötet, 221—248.