Oldal 215 [215]
214 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
ként, ami éppen ezért nem hogy konfliktusokat vagy zavarokat nem okoz, hanem
Peter Hanau szerint kifejezetten egy jó kollegiális intézményvezetést eredményez.
Ugyanis ez a sajátos vezetési kultúra azt követeli meg az egyetemek első embere¬
itől, hogy jó személyes és szakmai kapcsolatot alakítsanak ki, és a saját és a közös
területeken is hatékonyan működjenek együtt." Az együttműködés pedig ebben
a közegben az autonómián alapul, eszköze a kooperáció, célja pedig a szakmai és
jogi mozgástér növelése a feladatok teljesítése során." Ezzel szemben a magyar
megoldás eredményeképpen a konfliktuskerülés érdekében vállalt teljes rektori
visszavonulás éppúgy reális lehetőség, mint a folyamatos konfliktusvállalás. Előbbi
valósul meg akkor, ha a rektor vezetői felfogása a reprezentatív szerephez közelít.
Ez alapján a kancellár egyetértési joga lényegében behatárolja a teljes működést, az
akadémiai (oktatási és tudományos) kérdések a fiskális szempontoknak rendelődnek
alá. Ennek látványos jele lehet a fűnyíróelv szerinti létszámleépítés, a nyugdíjasnak
minősülők tényleges munkaköri feladatára tekintet nélküli felmentése, szakok
kivezetése, kutatások leállítása, beszerzési tilalmak. Ha viszont a rektor elmegy
hatásköre határáig, és megkísérli számonkérni a kancellárt a működtetésért,
sőt a hatáskörébe tartozó feladatokhoz kapcsolódó igazgatási apparátus felett is
munkáltatói jogot akar gyakorolni, a vezetői kinevezések esetén ragaszkodik az
önálló döntéshez és ahhoz, hogy a kancellár egyetértési joga a pénzügyi fedezet
megléte esetén formális legyen, akkor a konfliktus állandósulhat, a kancellár el¬
lenállása esetén a fenntartó bekapcsolása mindennapos rutinná válhat. Ez pedig
az intézmény működésének megnehezüléséhez vagy megbénulásához, és ezáltal
a kormányzati akarat keresztülvitelének megnehezüléséhez vagy a kancellár
pozíciójának," illetve szerepének feladásához vezet, amelyek mindegyike végső
soron a jelen formában bevezetett kancellári jogintézmény eredményességét és
értelmét kérdőjelezi meg."
IV.2.3. A szakmai felelősség problematikája a kettős vezetésben
A rektor és a kancellár szakmai felelősségének keretei között lényeges különbséget
jelent az általuk vezetettek munkájának jellege. Ugyan a rektor felelősségéhez
kapcsolódnak az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben, továbbá a rektor,
173 Hanau, Peter: i.m. 175.
™ Battis, Ulrich — Kersten, Jens: Die rechtlichen Rahmenbedingungen für die verhandelnde
Verwaltung im Hochschulbereich, Deutsches Verwaltungsblatt, 118. évfolyam, 2003/6,
352-357.
13 Ez törtent peldäul a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem esetében.
[http://index.hu/kultur/2015/04/30/menesztes_zeneakademia_kancellar/ (2016.06.16.)]
76 Beräcs Jözsef et al.: i.m. 35-36.