Oldal 215 [215]
OCR
214 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ként, ami éppen ezért nem hogy konfliktusokat vagy zavarokat nem okoz, hanem Peter Hanau szerint kifejezetten egy jó kollegiális intézményvezetést eredményez. Ugyanis ez a sajátos vezetési kultúra azt követeli meg az egyetemek első embereitől, hogy jó személyes és szakmai kapcsolatot alakítsanak ki, és a saját és a közös területeken is hatékonyan működjenek együtt." Az együttműködés pedig ebben a közegben az autonómián alapul, eszköze a kooperáció, célja pedig a szakmai és jogi mozgástér növelése a feladatok teljesítése során." Ezzel szemben a magyar megoldás eredményeképpen a konfliktuskerülés érdekében vállalt teljes rektori visszavonulás éppúgy reális lehetőség, mint a folyamatos konfliktusvállalás. Előbbi valósul meg akkor, ha a rektor vezetői felfogása a reprezentatív szerephez közelít. Ez alapján a kancellár egyetértési joga lényegében behatárolja a teljes működést, az akadémiai (oktatási és tudományos) kérdések a fiskális szempontoknak rendelődnek alá. Ennek látványos jele lehet a fűnyíróelv szerinti létszámleépítés, a nyugdíjasnak minősülők tényleges munkaköri feladatára tekintet nélküli felmentése, szakok kivezetése, kutatások leállítása, beszerzési tilalmak. Ha viszont a rektor elmegy hatásköre határáig, és megkísérli számonkérni a kancellárt a működtetésért, sőt a hatáskörébe tartozó feladatokhoz kapcsolódó igazgatási apparátus felett is munkáltatói jogot akar gyakorolni, a vezetői kinevezések esetén ragaszkodik az önálló döntéshez és ahhoz, hogy a kancellár egyetértési joga a pénzügyi fedezet megléte esetén formális legyen, akkor a konfliktus állandósulhat, a kancellár ellenállása esetén a fenntartó bekapcsolása mindennapos rutinná válhat. Ez pedig az intézmény működésének megnehezüléséhez vagy megbénulásához, és ezáltal a kormányzati akarat keresztülvitelének megnehezüléséhez vagy a kancellár pozíciójának," illetve szerepének feladásához vezet, amelyek mindegyike végső soron a jelen formában bevezetett kancellári jogintézmény eredményességét és értelmét kérdőjelezi meg." IV.2.3. A szakmai felelősség problematikája a kettős vezetésben A rektor és a kancellár szakmai felelősségének keretei között lényeges különbséget jelent az általuk vezetettek munkájának jellege. Ugyan a rektor felelősségéhez kapcsolódnak az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben, továbbá a rektor, 173 Hanau, Peter: i.m. 175. ™ Battis, Ulrich — Kersten, Jens: Die rechtlichen Rahmenbedingungen für die verhandelnde Verwaltung im Hochschulbereich, Deutsches Verwaltungsblatt, 118. évfolyam, 2003/6, 352-357. 13 Ez törtent peldäul a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem esetében. [http://index.hu/kultur/2015/04/30/menesztes_zeneakademia_kancellar/ (2016.06.16.)] 76 Beräcs Jözsef et al.: i.m. 35-36.
