Page 92 [92]
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 9I
szabadságon alapuló kialakítása, ? azonban az állami intézmények esetében ez
merev struktúrát jelent.
A magánintézmények új vezetési struktúrája érdemben változtat a rektor
egyszemélyi vezetői pozícióján, hiszen a kancellárt — az állami intézményekhez
hasonlóan — mellé rendeli," felette a munkáltatói jogkört a fenntartó és nem a
rektor gyakorolja. Lényegi különbség azonban, hogy a fenntartó a szenátus véle¬
ményének mérlegelésével dönt a megbízásról, ugyanis a kancellári megbízásokra
benyújtott pályázatok rangsorolásáról az általános szabályok szerint a szenátus,
vagy a 12. § (8) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meg¬
határozott átruházott hatáskörben eljáró testület vagy személy dönt." Másrészt
a módosítás bevezeti a ,a magyar viszonylatban ez idáig nem alkalmazott elnöki
pozíció -t.5 Az elnök magasabb vezetőnek minősül." A magán felsőoktatási
intézmény alapító okirata ugyanis úgy is rendelkezhet, hogy az intézményi mun¬
kaszervezet vezetésére, valamint a fenntartó által meghatározott feladatok ellá¬
tására elnöki tisztség hozható létre. Az elnök a feladatai teljesítéséhez szükséges
mértékben egyetértési jogot gyakorol a rektori hatáskörök tekintetében, és részt
vesz az intézmény képviseletében. Ugyanakkor hatásköre és eljárása nem sértheti
a felsőoktatási intézménynek a kutatás és a tanítás tartalmával és módszereivel
kapcsolatban az Alaptörvényben biztosított önállóságát. Az elnök köteles feladatai
teljesítése körében a rektorral és a kancellárral — illetve ahol kancellár nem került
megbízásra, a gazdasági vezetővel — együttműködni. Az elnök véleményezi a
rektorjelöltre vonatkozó személyi javaslatot és ellátja az e törvényben, az alapító
okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat,
azzal, hogy feladatköre az oktatási-kutatási tevékenység vezetéséhez a rektor
számára biztosított hatáskörök"? gyakorlására nem terjedhet ki. Ha a magán
felsőoktatási intézményben elnöki tisztség kerül létrehozásra, azt a rektor is be¬
töltheti. Ugyanazon személy egyidejűleg elnöki és kancellári — ennek hiányában
gazdasági vezetői — megbízást nem láthat el.? Mindebből azt láthatjuk, hogy
% Uo. 7-8.
4 Nftv. 94. § (2a) bek.
95 Nftv. 94. § (2) bek., 37. § (5) bek.
96 Lásd: Magyarország Kormánya 1/4516. számú törvényjavaslata a nemzeti felsőoktatásról
szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról. 8. HIÁNYZIK AZ OLDALSZÁM. (https://
www.parlament.hu/irom41/04516/04516.pdf, 2019. 07. 25.)
7 Nftv. 37. $ (1) bek. f) pont.
95 A törvény itt példálózó felsorolásként az Nftv. 12. § (1) bekezdésében, 13. § (7) bekezdés
a) pont ab)—ac) alpontjában, b)—c) pontjában, 16. § (4) bekezdésében, 29. § (2) és (3)
bekezdésében, 31. § (6)—(7) bekezdésben, 52. § (8) bekezdésében, 59. § (1) bekezdés f)
pontjában, 69. § (1) és (2) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében
rögzített rektori hatásköröket említi.
99 Nftv. 94. § (2a) bek.