Page 92 [92]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 9I szabadságon alapuló kialakítása, ? azonban az állami intézmények esetében ez merev struktúrát jelent. A magánintézmények új vezetési struktúrája érdemben változtat a rektor egyszemélyi vezetői pozícióján, hiszen a kancellárt — az állami intézményekhez hasonlóan — mellé rendeli," felette a munkáltatói jogkört a fenntartó és nem a rektor gyakorolja. Lényegi különbség azonban, hogy a fenntartó a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a megbízásról, ugyanis a kancellári megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról az általános szabályok szerint a szenátus, vagy a 12. § (8) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott átruházott hatáskörben eljáró testület vagy személy dönt." Másrészt a módosítás bevezeti a ,a magyar viszonylatban ez idáig nem alkalmazott elnöki pozíció -t.5 Az elnök magasabb vezetőnek minősül." A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata ugyanis úgy is rendelkezhet, hogy az intézményi munkaszervezet vezetésére, valamint a fenntartó által meghatározott feladatok ellátására elnöki tisztség hozható létre. Az elnök a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben egyetértési jogot gyakorol a rektori hatáskörök tekintetében, és részt vesz az intézmény képviseletében. Ugyanakkor hatásköre és eljárása nem sértheti a felsőoktatási intézménynek a kutatás és a tanítás tartalmával és módszereivel kapcsolatban az Alaptörvényben biztosított önállóságát. Az elnök köteles feladatai teljesítése körében a rektorral és a kancellárral — illetve ahol kancellár nem került megbízásra, a gazdasági vezetővel — együttműködni. Az elnök véleményezi a rektorjelöltre vonatkozó személyi javaslatot és ellátja az e törvényben, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feladatokat, azzal, hogy feladatköre az oktatási-kutatási tevékenység vezetéséhez a rektor számára biztosított hatáskörök"? gyakorlására nem terjedhet ki. Ha a magán felsőoktatási intézményben elnöki tisztség kerül létrehozásra, azt a rektor is betöltheti. Ugyanazon személy egyidejűleg elnöki és kancellári — ennek hiányában gazdasági vezetői — megbízást nem láthat el.? Mindebből azt láthatjuk, hogy % Uo. 7-8. 4 Nftv. 94. § (2a) bek. 95 Nftv. 94. § (2) bek., 37. § (5) bek. 96 Lásd: Magyarország Kormánya 1/4516. számú törvényjavaslata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról. 8. HIÁNYZIK AZ OLDALSZÁM. (https:// www.parlament.hu/irom41/04516/04516.pdf, 2019. 07. 25.) 7 Nftv. 37. $ (1) bek. f) pont. 95 A törvény itt példálózó felsorolásként az Nftv. 12. § (1) bekezdésében, 13. § (7) bekezdés a) pont ab)—ac) alpontjában, b)—c) pontjában, 16. § (4) bekezdésében, 29. § (2) és (3) bekezdésében, 31. § (6)—(7) bekezdésben, 52. § (8) bekezdésében, 59. § (1) bekezdés f) pontjában, 69. § (1) és (2) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében rögzített rektori hatásköröket említi. 99 Nftv. 94. § (2a) bek.
