Page 360 [360]
VII. ÖSSZEFOGLALÁS 359
való szándék egyértelmű jeleként értelmezhető viszont már az a pillanat, amikor
a 18. század folyamán a nyugati katolikus egyház hivatalosan is „kanonizälja” a
rózsaszínt mint liturgikus színt. Ugyanerre az időre tehető, hogy hazánkban a
rózsaszín — mint szó és mint szín — egyre inkább előtérbe kerül, amivel párhuza¬
mosan sajátos feminin szimbolikát is nyer. A rózsavirágot már a középkor óta a
nőkkel, a női szépséggel (és emellett az ártatlansággal) asszociálták, ettől az időtől
fogva azonban ez a szín bizonyosan a nőiség jelképévé vált. Sőt, a 18. században a
(többjelentésű, de hazánkban általában pozitív szimbólumként alkalmazott) rózsa
és az erről a virágról elnevezett szín: a rózsaszín általánosan használt, átvitt (jó/
szép/szépreményti/szerelmes’) jelentésekkel is felruházott pozitív jelzővé alakult.
A 19. századtól kezdve pedig már arra is lehet — elsősorban a néprajzi szakiroda¬
lombáól vett — példákat találni, hogy a rózsaszín szóval jelölt spektrális színmezőnek
a piroshoz képest önálló szimbolikai jelentést tulajdonítottak. Mindezek ellenére
még a 19. század vége felé sem tekinthető általánosnak az, hogy a rózsaszínt a
pirostól független, teljes értékű színosztályként fogják fel, azaz olyannak, mint
amilyennek ma gondoljuk és tartjuk.
III. Összegezve végül a piros eredeti vizuális jelentésére vonatkozó eredményeimet
is, írott nyelvemlékeink vizsgálata alapján e melléknév korábbi szemantikai mezejére
vonatkozóan két hipotézist fogalmaztam meg.
A) Az első szerint a biros vizuális értelme egy bizonyos, az érzékelés számára
összefüggő árnyalatcsoportot fedett le, amely elsősorban világosságában és telí¬
tettségében változott, és csak kisebb mértékben színezetében: a rózsaszínes és a
kissé kékbe hajló piros/bíbor színek skáláján belül mozoghatott. Körülbelül olyan
árnyalatokra mondhatták, mint amilyen a fotómelléklet 44. képének utolsó oszlo¬
pában láthatók (a veressvörös jelentése ugyanakkor mindhármat felölelte).
B) A második hipotézis szerint viszont a biros szóval mindenekelőtt a pirosodás
folyamatának végeredményeként elért: , bírral" telt, pirosas színezetet nyert árnya¬
latra utaltak, ill. átvitt értelmű pozitív jelzőként alkalmazták.
A kétféle feltételezés nem zárja ki egymást, az első ugyanis a piros jelentésmezejébe
foglalt spektrális színtartományt, a második viszont a vizualitáson túli jelentése¬
lemeket helyezi előtérbe.