332 VI. A PIROS MINT SAJÁTOS SZÍN ÉS POZITÍV JELZŐ
Danczer-fele szinnevek | szinten egyenruha-haj- megfelelőjük megfelelőjük
1889-ből tókák színei egy Jókainál Gárdonyinál
20. századi leírásból":
sötétvörös sötétvörös — —
buzérvörös buzervörös _ —
rakvörös räkvörös - rak (mint vérés-szino¬
nima)
skarlátvörös skarlátvörös skárlát —
halványpiros halványpiros — (de van: sépadtpiros) — (de van: hamvas mint
piros-szinonima)
carmoisinpiros karmazsinvörös (!) — (de van: alkermes!) karmazsin mint piros-szi¬
nonima
amaranthpiros amarantpiros — amardnt mint piros-szi¬
nonima
bordeauxpiros — (de van: vörösbarna) — —
rózsaszín rózsaszín rózsaszin csipkerózsa mint
Piros-szinonima (de a
testszin és a barackvirág
is az!)
meggyszín — (de van: cseresznyepiros) | meggyszin meggy mint piros szino¬
nima
A táblázat érdekes, de nehezen értelmezhető adata, hogy hajtókaszínként a karmazsin
szó utótagja a 20. századi katonai leírásban a vörös, annak ellenére, hogy Danczer
kötetében még a carmoisinpiros szerepel, ill. Gárdonyi a karmazsint szintén a piros
színnév rokonának vélte. Jókai noteszében jórészt nem szerepelnek ezek a színnevek,
ill. amelyek ezek közül mégis feltűnnek, nincsenek sem a piros, sem a vörös szóval
kapcsolatban. Jókai noteszében azonban — mint azt a 24. táblázat mutatja — több
olyan pirosas" értelmű színnév is szerepel, amelyhez a -biros vagy a -vörös utótag
kapcsolódik, sőt ezek többnyire egyeznek Gárdonyi felosztásával. A fő különbség
kettejük megítélésében a tűz, a láng, a vér és a bor között van, ezeket ugyanis Jókai
a veres színek közé sorolta, Gárdonyi megítélése szerint viszont ezek inkább a piros
rokonai. Egyetértenek azonban abban, hogy egyrészt a tégla, a róka, a rozsda, ill.
a réz, a veres, másrészt a kármin és a rubin viszont a $iros rokona.
374 Ld. ,a Magyar Szent Korona országaiból kiegészítődő gyalogság 1914 tavaszán" című táblázatot
itt: DOROMBY-REE 1943, 263-268.