I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 323
, A kadarka melyről a versecziek mint a nemes faju magyar sz6löröl [...] beszélnek; borának
rubin szine és kellemes zamata oly jelenségek, melyeket hasonló értékben más szőlő levében
nem találunk" (Baross 1890, 258, kiemelés az eredetiben).
Gyüre József három különböző kadarkaszólő háromféle színéről tudósít a 20.
század elején, szerinte a ,nemes kadarka" bora gránátfvörös, az ,asszu kadarkáé"
sötétebb, a lúdtalpú kadarka , fürtjeiből csak kaszélyos (siller) bort lehet nyerni"
(Gyüre 1921, 222).
Milyen lehetett tehát a kadarka vagy a kadarkának nevezett fajtákból szűrt
bor színe? Valószínűleg nem egyféle,5? hiszen eleve többféle kadarkafajt ismer a
mai tudomány is (bár régen még egyes fehér szőlőket is kadarkának neveztek, de
kérdés, hogy ezek valóban ehhez a fajhoz tartoztak-e). Ráadásul — mint már szó
volt róla — nem is egyformán készültek a kadarkaborok, hiszen egyrészt volt, ahol
fehérbort készítettek ebből a szőlőből, volt, ahol festőszőlővel is színezték (vö.
Nagy V. 2000, 40), másrészt eltérő színt nyert a bor azáltal is, hogy a mustot eltérő
ideig hagyták a törkölyön állni. A néprajzi szakirodalomból a szanki borról pl. a
következőket olvashatjuk:
, A frissen ledarált és préselt kadarka bora fehér vagy halványpiros. Ha azonban a mustot
néhány napig állni hagyták törkölyön, csersavtartalma megemelkedett, színe erősen pirossá
vált, s könnyebben eltartható volt. Színét így szabályozni tudták a fehértől a melypirosig”
(Jánó 1999, 80).
De másutt is a ket végletet jelölö halvanypiros-melypiros jelzőpárral írták le a kadar¬
kából az Alföldön készített borok színének lehetséges szélsőségeit:
, a frissen ledarált kadarka [...] bora fehér vagy halványpiros lesz. Ha viszont néhány
napig állni hagyják a mustot a törkölyön [...] A kadarka bora mélypirossá, a bikavérhez
lesz hasonlóvá. E tapasztalatok birtokában [...] erősen piros kadar borokat szűrtek.
A Szeged környéki homoki borok ekkor alapozták meg hirnevüket (Ásotthalmi vörös)"
(Börcsök 1975, 209).
359 Vö. ,az 1828. évi levéltári adat" szerint , Egerben minden hegyen zömében vörös bor terem,
mely átlagos világos vörös színű, de közöttük akadnak éppen olyan sötét színű borok is, mint a
budaiak" (SUGÁR 1976, 297). Ezen adat szerint tehát a 19. század elején az egri borok , átlagban"
világosabbak voltak, mint a budaiak. Vö. , a filoxéra utáni egri boroknak mintegy kétharmada
fehér, egyharmada vörös és az annál világosabb színű kadarka és a siller" (PETERCSÁK 2012,
312).