Page 294 [294]
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 293
lírai megnyilvánulásként értékelhető az is, amikor Gyöngyösi István egyik költe¬
ményében a földet , Rosa szinnel" pirosító vér képe jelenik meg:
, Az sebek meg nyilnak jobban,
Vered meg- indül ujobban,
§ folyását szaporíttya:
Meg pirosittya az földet,
Nem enged ott lenni zöldet,
Rosa szinze/ boriítya" (Gyöngyösi: RóK III. 601. vers) 39
Vagy álljon itt még egy példa a 18. századi költészetből:
, Rosa szinű vérem már ki is botsassátok" (a 18. század közepéről való torockói verses¬
könyvből idézi: Bartha 1937, 21).
Ugyanez a lírai kép a magyar folklórban is megjelenik:
, Édesanyám, mossa ki az ingemet,
Mossa ki a rözsaszinü veremet.
Meg az éjjel csendőrökkel verekedni akarok,
Nem bánom en / Azt se bánom, ha reggelig meghalok" (Bereczky 2013, II. 1300).
A rózsával, ill. annak színével összekombinált vér hátterében ókori előzmények
sejlenek fel. A görög mitológia szerint ugyanis Aphrodité vagy Adonis vérétől
nyerték a színüket az eredetileg fehér rózsák. Sőt, míg a muszlimok ,a próféta
vérével hozzák összefüggésbe" a rózsa pirossägät (Läjer 1887, 10, 17), addig a
keresztények Krisztussal (Rapaics 1932, 51), az ő keresztfán kiontott, valamint
a kereszténységükért vértanúhalált halt mártírok vérével kapcsolják 6ssze azt:3"°
3099 Ugyanennek a műnek egy korábbi versében azonban a veres színnel azonosul a vér:
, Meny Pilátus Udvarában
Onnét, s ‘ostorozäsäban
Nőtt vére tengerébül
Származott Rosákot keress,
Van is ott sok, de mind veres,
Mert eredett vérébül" (206. vers).
310 Vö. a német mondák szerint , a rozsdáslevelű rózsa [...] ágainak vörös foltjai az Üdvözítő vér¬
cseppjeitől származnak [...] a mohrózsa [...] szintén az Üdvözítőnek mohára lehulló vércsepp¬
jeiből" keletkezett (LÁJER 1887, 11). Vö. még: szerb és román hatásra néhány magyar nyelvű