Page 294 [294]
OCR
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 293 lírai megnyilvánulásként értékelhető az is, amikor Gyöngyösi István egyik költeményében a földet , Rosa szinnel" pirosító vér képe jelenik meg: , Az sebek meg nyilnak jobban, Vered meg- indül ujobban, § folyását szaporíttya: Meg pirosittya az földet, Nem enged ott lenni zöldet, Rosa szinze/ boriítya" (Gyöngyösi: RóK III. 601. vers) 39 Vagy álljon itt még egy példa a 18. századi költészetből: , Rosa szinű vérem már ki is botsassátok" (a 18. század közepéről való torockói verseskönyvből idézi: Bartha 1937, 21). Ugyanez a lírai kép a magyar folklórban is megjelenik: , Édesanyám, mossa ki az ingemet, Mossa ki a rözsaszinü veremet. Meg az éjjel csendőrökkel verekedni akarok, Nem bánom en / Azt se bánom, ha reggelig meghalok" (Bereczky 2013, II. 1300). A rózsával, ill. annak színével összekombinált vér hátterében ókori előzmények sejlenek fel. A görög mitológia szerint ugyanis Aphrodité vagy Adonis vérétől nyerték a színüket az eredetileg fehér rózsák. Sőt, míg a muszlimok ,a próféta vérével hozzák összefüggésbe" a rózsa pirossägät (Läjer 1887, 10, 17), addig a keresztények Krisztussal (Rapaics 1932, 51), az ő keresztfán kiontott, valamint a kereszténységükért vértanúhalált halt mártírok vérével kapcsolják 6ssze azt:3"° 3099 Ugyanennek a műnek egy korábbi versében azonban a veres színnel azonosul a vér: , Meny Pilátus Udvarában Onnét, s ‘ostorozäsäban Nőtt vére tengerébül Származott Rosákot keress, Van is ott sok, de mind veres, Mert eredett vérébül" (206. vers). 310 Vö. a német mondák szerint , a rozsdáslevelű rózsa [...] ágainak vörös foltjai az Üdvözítő vércseppjeitől származnak [...] a mohrózsa [...] szintén az Üdvözítőnek mohára lehulló vércseppjeiből" keletkezett (LÁJER 1887, 11). Vö. még: szerb és román hatásra néhány magyar nyelvű
