OCR
I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 267 a tudományban a magyar nyelv piros szavát" (1899, 203, kiemelés az eredetiben), csupán ennek a színnévnek a 19. század előtti szemantikáját próbálta újra feleleveníteni. Csapodi javaslatát egyébként egyik kortársa még a következő érvekkel is igyekezett megtámogatni: „Ha azonban meggondoljuk, hogy a vörös színek sorozatában tulajdonképen két színsorozat van, a sárgás-vöröseké, meg a kékes-vöröseké, arra a gondolatra kell jutnunk, hogy nyelvünk két szavát [a vöröst és a pirost] e két csoportra alkalmazzuk. Hisz a nyugati nyelvek is iparkodnak úgy a hogy, segíteni nyelvük szegénységén (német: roth és purpur, franczia: rogue és rose, angol: red és purple-colored v. rosy)” (N. n. 1899, 222). Saját kutatásaim szerint a piros vizuális jelentése már korábban is a fenti idézetben emlegetett bíbor" és rózsa jelentésű német, francia és angol színnevek értelmével lehetett rokon. Nézzük sorra, mi bizonyítja ezt a feltételezést. 1.1. A PIROS MINT ‘BiBOR’ ES/VAGY ‘ROZSASZIN’ — VITATHATATLAN BIZONYÍTÉKOK A legfontosabb bizonyítékokat a biros szó rózsaszín és bíbor jelentésére különböző 19. századi folyóiratokban találtam. Az első a címerek színeit és azok fekete-fehér ábrázolását megéneklő versike, amely a Hasznos Mulatságokban látott napvilágot. Ebben mind a veres, mind pedig a piros színnév feltűnik, méghozzá egyértelmű jelentésmegoszlásban: a veres felel meg a latin rudrum piros, a piros pedig az először magyarul a dibornak, majd latinul a purpura "bíbor szóval megnevezett színnek: ,4 Vértnek hét szine lehet: vagy arany, vagy ezüstszin, Vagy veres, a wagy kék, zöld, piros és fekete. 4 színek külömböztetéséről. Pontok aranyt tesznek, s a jegy kihagyása ezüstöt; Allva verest, kek szint fekve vonása jelent. 4 zöld balra ledül, a" bíbor balra megyen fel; Kotzkázott négyszeg bús feketére mutat. Mellyek deák nyelven így isméretesek: Aurum puncta notant, argentum absentia signi; Linea stans rubrum, caeruleumqve jacens. Descendit viride in laevam, quo purpura surgit, Cumque jacens stanti linea mixta nigra est” (Horvath I. 1823, 11).