I. ELSŐ HIPOTÉZIS: A PIROS ‘ROZSASZIN, KEKBE HAJLO PIROS" JELENTÉSE 267
a tudományban a magyar nyelv piros szavát" (1899, 203, kiemelés az eredetiben),
csupán ennek a színnévnek a 19. század előtti szemantikáját próbálta újra felele¬
veníteni. Csapodi javaslatát egyébként egyik kortársa még a következő érvekkel is
igyekezett megtámogatni:
„Ha azonban meggondoljuk, hogy a vörös színek sorozatában tulajdonképen két színsorozat
van, a sárgás-vöröseké, meg a kékes-vöröseké, arra a gondolatra kell jutnunk, hogy nyelvünk
két szavát [a vöröst és a pirost] e két csoportra alkalmazzuk. Hisz a nyugati nyelvek is
iparkodnak úgy a hogy, segíteni nyelvük szegénységén (német: roth és purpur, franczia:
rogue és rose, angol: red és purple-colored v. rosy)” (N. n. 1899, 222).
Saját kutatásaim szerint a piros vizuális jelentése már korábban is a fenti idézetben
emlegetett bíbor" és rózsa jelentésű német, francia és angol színnevek értelmével
lehetett rokon. Nézzük sorra, mi bizonyítja ezt a feltételezést.
1.1. A PIROS MINT ‘BiBOR’ ES/VAGY ‘ROZSASZIN’
— VITATHATATLAN BIZONYÍTÉKOK
A legfontosabb bizonyítékokat a biros szó rózsaszín és bíbor jelentésére különböző
19. századi folyóiratokban találtam. Az első a címerek színeit és azok fekete-fehér
ábrázolását megéneklő versike, amely a Hasznos Mulatságokban látott napvilágot.
Ebben mind a veres, mind pedig a piros színnév feltűnik, méghozzá egyértelmű
jelentésmegoszlásban: a veres felel meg a latin rudrum piros, a piros pedig az először
magyarul a dibornak, majd latinul a purpura "bíbor szóval megnevezett színnek:
,4 Vértnek hét szine lehet: vagy arany, vagy ezüstszin,
Vagy veres, a wagy kék, zöld, piros és fekete.
4 színek külömböztetéséről.
Pontok aranyt tesznek, s a jegy kihagyása ezüstöt;
Allva verest, kek szint fekve vonása jelent.
4 zöld balra ledül, a" bíbor balra megyen fel;
Kotzkázott négyszeg bús feketére mutat.
Mellyek deák nyelven így isméretesek:
Aurum puncta notant, argentum absentia signi;
Linea stans rubrum, caeruleumqve jacens.
Descendit viride in laevam, quo purpura surgit,
Cumque jacens stanti linea mixta nigra est” (Horvath I. 1823, 11).