Page 154 [154]
2. A VERES/VÖRÖS HÁROM JELENTÉSRÉTEGE 153
1939: ,4z október nemrégiben még elképesztően szép, megkergültek a kőrisfák, szemérmetlen
tarkán vetkőztek: rozsdaszínben, vörösbarnán, mint az alvadt vér. (Kádár Erzsébet:
Az utolsó őzbak. Nyugaz 1939. 3. sz.)
De ha a költői hasonlatokon túl tudományos szövegeket is bevonunk a vizsgálatba,
azokban az alvadt vér színének leírására szintén a vörös szóval alkotott színnevek
szerepelnek. Bár ez annak fényében nem meglepő, hogy a tudomány előszeretettel
használja a vörös szót a pirossal szemben, mégis tanulságos beleolvasni a következő,
19. századi élettani leírásba:
„A ver meggyszínű szerves, alakos elemekből álló folyadék. Magában véve, mint folyadék,
tulajdonképpen se nem meggyszínű se nem piros, hanem színtelen [...] és színesnek csak
azért látszik, mert benne [...] vérsejtek úszkálnak, melyeknek nagy része piros. [...] Ha
a magára hagyott vért megalvása után tekintjük meg [...] csaknem egész állományában
kocsonyanemű vörös tömeggé szilárdult |...] E piros vérsejtek állománya a haematin
nevezetű, vastartalmú vérfestéktől vörösre színezett fehérnyéből, az ú. n. globulinbol all
[...] E haematin es globulin vegyiiletét ennélfogva közös névvel haemoglobinnak nevezik,
vagy, mivel a kettö együtt bibor-piros, [...] haematokrystallin nevet is visel. [...] A ver
az üterekben piros, a visszerekben sötét, mondhatni kék [...] konyhasdoldattal keverve
élénk világosvörös színz vesz fel [...] a haemoglobin elenyt felvéve, élenyülve, ha szabad
ügy szölanunk rozsdäsodva, vörösebbe& /esz, s mivel az üteres verben az eleny sokkal na¬
gyobb mennyiségben van, mint a visszeres erben, amaz sokkal pirosabb Zesz, mint emez?
(Thanhoffer 1875, 177-178).
Jóllehet a szövegben meglehetősen kuszának tűnik a különböző pirosas jelentésű
színnevek használata, az talán mégsem lehet véletlen, hogy az alvadt vér mellett a
vörös sz6 all, nem pedig a piros, ill. nem is az — egy korábbi mondatban előforduló
— élénk világosvörös szószerkezet. Ebből ugyanis az következik, hogy az alvadt vér
vöröse se nem világos, se nem élénk. Ezt igazolja, hogy szintén a vörös színnév
szerepel ugyanennek a szerzőnek egy korábbi közleményében a ruhákon található
esetlegesen vértől eredő, megszáradt , vöröses vagy sárgás" foltokkal kapcsolatban,
amikor arról ír, miként lehet megállapítani az ilyen foltokról, hogy azok ténylegesen
,Piros vérsejtektől" származnak-e. Ugyanakkor ebben az esetben a vörös korábban
tárgyalt sárgába hajló? jelentése is felmerülhet, hiszen a textilre rászáradt sárgás
vérmaradvány csupán az általa leírt kémiai beavatkozás után színeződik (újra?)
vörös barnává vagy feketévé (Thanhoffer 1873, 104).
Érdemes ezt összevetni egy vérről szóló, szintén tudományos, olykor azonban
lírai hangvételű írás részleteivel: