Page 153 [153]
152 IV. A VOROS/VERES JELENTESRETEGEI
2.3.I. A véralvadék színe
De milyen színű is az utóbbi — egy mezőkövesdi asszonytól származó — hasonlatban
említett alvadt vér? Mi magyarok a vér szó hallatán leginkább talán valamiféle
tiszta piros árnyalatra gondolunk (nyilvánvalóan nem kismértékben a középkorban
rögzült piros vér kifejezés hatására), ezzel szemben más nemzetek e szó említésekor
másféle tónust asszociálnak, pl. Kosztolányi szerint a német B/uz vér szóban ,a
rőt, a rozsdaszín lappang" (Kosztolányi 1999, 110). A magyar színfelfogás szerint
viszont a rozsdaszín legfeljebb az alvadt vér tónusával hozható összefüggésbe.
Korábban ugyanis határozottan elkülönítették a friss vér színét a megalvadt vé¬
rétől, legalábbis erre utal a piros, mint a cseppentett vér szólás (Id. Margalits 1896,
616. Ennek korai, de még színjelző nélküli előképét Koháry István a Vasban vert
rabnak bús elmével... című 1685-ös versében találjuk, Id. a 94. strófát), amely még
a népdalokban is feltűnik:
,4 gyalaki biró kiskertjébe
Lehullott a ropogós cseresznye,
Olyan piros mint a kicseppent vér
Meghalok a kedves galambomért" (Illyés 1935, 508; vö. A , Diósadi bíró kiskertjébe..."
kezdetű népdallal, Id. Borsi 2003, 45).
Szépirodalmi forrásaink az alvadt vérrel általában valamilyen barnásvörös színt,
ritkábban — részben költői túlzásként, részben mert az ténylegesen nagyon sötét
is lehet — a feketét kapcsolják össze. Nézzünk az alvadt vér előtt álló színjelzőkre
három példát a 20. század első feléből a Nyugaz folyóiratból:
1922: , Hirtelen kidülledtek a szemei: a mellény balfelén — a szíve táján — kerek, rozsda¬
barna folt sötétlett! Komor, nagy ijesztő folt. Hát — tegnap éjjel — ezt [...] ezt nem vette
észre? Ezt a rémséget? Mert ez, oh igen, ex [...] ez ver!” (Kürti Päl: Vallomäs. Nyugat
1922. 3. 8Z.)™48
1929: , Fonott kosarakban erdei gyümölcsök leve erjedt fekete-vörösen mint az alvadt
vér." (Sziráky Judith: Egyszerű levél. Nyugaz 1929. 3 sz.)
48 Vö. , A havon itt-ott rozsdavörös foltok: megalvadt vér" (Illés Béla: 4 vigszinhdzi csata Budapest,
1950. 45).