(2) Úgy tartják, a gallokat terményeink, különösen a számukra akkor még új
élvezetnek számító bor zamata csábította arra, hogy az Alpokon átkelve elfog¬
lalják a régebben etruszkok lakta területeket. (3) A bort állítólag a clusiumi
Arruns szállította Galliába, hogy idecsalja őket, haragjában, amiért Lucumo
nevű, igen befolyásos gyámfia elcsábította a feleségét." Nem volt semmi reménye
a bosszúra, hacsak külső erőt nem hív segítségül. (4) Ö kalauzolta az Alpokon
átkelő gallokat, és ő javasolta nekik, hogy vegyék ostrom alá Clusiumot.
Nem szándékozom kétségbe vonni, hogy a gallokat Arruns vagy egy másik
clusiumi vezette a város alá, (5) de az kétségtelen, hogy nem a Clusiumot ost¬
romló gallok voltak az elsők, akik átkeltek az Alpokon. Hiszen már mintegy
200 évvel Clusium ostroma és Róma elfoglalása előtt is keltek át gallok Itáliába, ?
(6) és seregeik nem ezekkel az etruszkokkal ütköztek meg először, hanem már
sokkal korábban, az Appenninek és az Alpok közötti terület etruszk lakosságá¬
val is gyakran vívtak csatákat. (7) A római uralom előtt az etruszkok fennható¬
sága messze kiterjedt szárazföldön és tengeren egyaránt. Az Itáliát sziget mód¬
jára övező alsó és felső tenger neve bizonyítja, milyen nagy volt a hatalmuk: az
egyiket az egész nép nevéről Etruszk-tengernek, a másikat a Hatria nevű etruszk
coloniarol’ Hatriai-tengernek nevezték Itália népei. (8) Ezt a két tengert a gö¬
rögök is Tirrén- és Adriai-tengernek hívják. (9) Az etruszkok, akiknek a terü¬
letei mindkét tenger irányában kiterjedtek, 12-12 várost alapítottak: előbb az
Appennineken innen, a Tirrén-tenger mellett, majd az alapitö värosok&val meg¬
egyező számú coloniát az Appennineken túl; (10) ezek a Pótól az Alpokig tartó
területet teljes egészében hatalmukban tartották, kivéve azt a szögletet, ahol
a venétek laknak a tengeröböl körül. (11) Kétségtelen, hogy az Alpokban lakó
törzsek is tőlük származnak, főleg a raetusok, akiknek természetét a lakóhelyük
vadította el, és származásukra már csak nyelvük hangzása emlékeztet, bár az is
eléggé megromlott."
! Arruns és Lucumo viszályára vö. még I. 34. 2 (a hozzá fűzött jegyzettel).
? Ez a dátum túl korainak tűnik, és valószínűleg annak köszönhető, hogy Livius görög
forrásai szinkronba akarták hozni az első itáliai kelta inváziót Masszalia görög gyarmat
megalapításával (vö. V. 34.). Az első kelta régészeti emlékek Itáliában az V. század elejéről
valók.
: A Pó torkolatánál fekvő, etruszk alapítású Hatria vagy (latin változatban) Hadria város¬
ának nevéből ered a tenger nevének görög változata. A város nem tévesztendő össze
a Picenumban fekvő, görög alapítású Atria városával.
! A raetusok valójában illír eredetűek lehettek, és nyelvüknek a római szerzők által emle¬
getett etruszk vonásai inkább csak másodlagos kulturális hatásnak tudhatók be.