Page 340 [340]
adata lett. (3) Először a volsiniibeliekkel ütköztek meg. Ez az ellenség számát
tekintve hatalmas háborúnak indult, de ha a küzdelmet vesszük, nem volt vala¬
mi megerőltető. Csatasorukat már az első összecsapás szétszórta, és a lovasság¬
tól körülkerítve 8000 megfutamodott katonájuk tette le a fegyvert és adta meg
magát. (4) E háború hírére a sappinumiak már nem is bocsátkoztak ütközetbe:
fegyvereseik a falak védelmére bízták magukat. A rómaiak minden ellenállás
nélkül végigfosztogatták a sappinumiak és a volsiniibeliek földjét, (5) majd
a háborúban kimerült volsiniibeliekkel húsz évre fegyverszünetet kötöttek, azzal
a feltétellel, hogy megtérítik a római népnek okozott károkat, és kifizetik a sereg
az évi zsoldját.
(6) Ugyanebben az évben a plebejus származású Marcus Caedicius jelentet¬
te a tribunusoknak, hogy a Nova Vian, ahol ma egy kis szentély all Vesta temp¬
loma fölött," az éjszaka csendjében emberfeletti tisztaságú hang szólította meg,
és ráparancsolt: szóljon a zribunusoknak, hogy közelednek a gallok. (7) Ilyen
alacsony rangú személy bejelentését persze nem vették figyelembe, hiszen egyéb¬
ként is távoli és épp ezért ismeretlen népről volt szó. Sőt a végzet nyomása alatt
nemcsak az isteni intésre nem hederítettek, de az emberi segítség egyetlen le¬
hetőségét, Marcus Furiust is eltávolították a Városból. (8) Lucius Appuleius
népíribunus törvénybe idézte őt a veii zsákmány tigyében.” Camillus, aki épp
ekkortájt veszítette el felnőtt fiát, egybehívta ¢ribusinak tagjait és clienseit, azaz
a köznép nagy részét, és megkérdezte véleményüket. Azok azt felelték, hogy
összeadják a pénzbírságot, amelyre ítélik majd, de felmentetni nem tudják őt.
(9) Ő erre önként száműzetésbe vonult, kérve a halhatatlan isteneket, hogy ha
ártatlanul és jogtalanul sújtotta őt az ítélet, hálátlan hazája a lehető leghamarabb
érezze meg hiányát.? Távollétében 15 000 súlyos bronzpénz bírságra ítélték.
33.
(1) Miután elűzték az egyetlen polgárt, aki, ha hazájában marad — amennyire az
emberi életben bármi bizonyos lehet —, megmenthette volna Rómát a megszál¬
lástól, lassan közeledett a Városhoz sors rendelte végzete. Követek érkeztek
Clusiumból, hogy segítséget kérjenek a gallok ellen.
! A kultuszhely a Palatinus-domb északi csücskénél állt.
? Egyéb források más okokat adnak meg Camillus száműzetésével kapcsolatban. A legko¬
rábbi változat valószínűleg az, amelyet az idősebb Plinius (Zermészetrajz XXXIV. 13)
őrzött meg: eszerint Camillust Sp. Carvilius quaestor fogta perbe, amiért bronzkaput
építtetett be a házába. Egy kései változat (Diodórosz XIV. 117. 6) szerint pedig éppen
a hírhedt diadalmenet okozta bukását.
3 Hasonlóképpen fohászkodik Akhilleusz az Tliäszban (I. 233-244).
339