Page 342 [342]
34.
(1) A gallok Itáliába érkezéséről a következőket írják forrásaink." Amikor Ró¬
mában Targuinius Priscus uralkodott, a Gallia egyharmadát lakó keltákat?
a biturixek tartották uralmuk alatt. Közülük került ki a kelta térség királya is.
(2) Az akkori királyt Ambigatusnak hívták. Nagy hatalma volt, hála a maga és
törzse bátorságának és szerencséjének. Uralma alatt ugyanis Gallia annyira bőven
termett gabonát és embereket, hogy a túlszaporodott lakosság kormányzása
már-már alig látszott lehetségesnek. (3) Amikor Ambigatus megvénült, le akar¬
ta venni országáról a tömeggé duzzadt lakosság ellátásának gondját. Kijelentette
hát, hogy nővére fiait, Bellovesust és Segovesust, e két vállalkozó szellemű ifjút
elküldi új hazát keresni oda, ahová az istenek vezetik őket madárjóslataikkal. (4)
Annyi embert vihetnek magukkal — mondta —, amennyit akarnak, hogy egyetlen
nép se állhassa útjukat. Sorsot húztak; Segovesusnak a hercyniai rengeteg jutott, ?
Bellovesust pedig sokkal kellemesebb helyre küldték az istenek: Itáliába. (5)
Magával vitte az egyes népek létszámfölöslegét: biturixeket, arvernusokat, senókat,
aeduusokat, ambarrusokat, carnusokat, aulercusokat. Nagy gyalogos és lovas
csapatokkal indult útnak, és végül elért a tricastinusok földjére." (6) Itt már az
Alpok láncai meredtek előtte, és nem csodálhatjuk, hogy áthatolhatatlannak
látszottak, mert — hacsak nem adunk hitelt a Hercules-mondának? — emberem¬
lékezet óta még soha senki nem kelt át rajtuk. (7) Míg a gallok, mintegy bezárva
a magas hegyek gyűrűjébe, tanácstalanul keresték, hogy az égbe nyúló hegyge¬
rinceken át miféle úton juthatnak el a másik világrészbe, ráadásul még babonás
félelem is hatalmába kerítette őket, mert híre jött, hogy a salluvius n&p® megtä¬
madott egy hazát kereső népcsoportot. (8) Ezek a Phókaiából hajón odaérkezett
masszaliaiak voltak." Sorsukat a gallok saját sorsuk előjelének tekintették, így
! Livius elbeszélése a Kr. e. II-I. századi görög etnográfiai szerzők rekonstrukcióit követi,
amelyeknek alapjául nem az eseményekkel kortárs források szolgáltak, hanem a kelta
törzsek korabeli elhelyezkedése, amelyből visszakövetkeztettek a vándorlás menetére.
? Livius itt 4 gall hdborti kezdésoraiban Caesar dltal adott felosztást követi: Gallia három
részét a kelták, az aguitaniaiak és a belgák lakják.
$ Ezen a néven ismerték az ókorban a Rajnától keletre fekvő végtelen erdőségeket.
! Ez nagyjából a mai St. Paul-Irois-Cháteaux környékének felel meg.
5 A monda szerint Héraklész Gérüonész gulyájának elhajtása (vö. I. 7.) közben eljutott az
Okeanoszhoz (a mai Gibraltarhoz), innen hazatérőben pedig átkelt a Pireneusokon és az
Alpokon, és Itáliában is járt.
° A salluviusok a Rhöne és az Alpok tengerparti nyúlványai között éltek, és rablótevékeny¬
ségükről híresültek el.
7 Masszalia (latinul Massilia, a mai Marseille) gyarmatvarost Kr. e. 600 körül alapitottäk
a phókaiaiak, majd 540 körül a telepesek újabb hulláma érkezett oda.
341