Oldal 331 [331]
OCR
(7) Így zúgott a tömeg, korántsem titokban, hanem nyíltan, a forumon, a consulok szeme láttára és köréjük tódulva. A consulok sem vigasztaló, sem feddő szavakkal nem tudták lecsillapítani őket. (8) Végül közölték a néppel, hogy három nap gondolkodási időt kapnak, és ezt az időt maguk is arra használták, hogy mérlegeljék a dolgot és megoldást keressenek. (9) Másnap összehívták a senafust az evezőslegénység kiegészítése ügyében. Itt hosszasan fejtegették, miért jogos a köznép tiltakozása, de beszédüket azzal a következtetéssel zárták, hogy ezt a terhet, akár méltányos, akár méltánytalan, mindenképpen a magánemberekre kell hárítani. (10) Hisz miből szerezhetnének hajóslegénységet, ha az államkincstár üres? Hajóhadak nélkül pedig hogyan lehetne biztosítani Szicíliát, távol tartani Philipposzt Itáliától és megvédeni Itália partvidékét? 36. (1) Ebben a nehéz helyzetben mindenkinek megállt a tudománya, és szinte egyfajta zsibbadäs hatalmasodott el elméjükôn. Ekkor Laevinus consul kijelentette: (2) minthogy a főtisztségviselők tiszteletben a senazus fölött állnak, a senatus pedig a nép fölött, kötelességük, hogy minden nehéz és megterhelő áldozat vállalásában is élen járjanak. (3) , Ha alacsonyabb rangúakra akarsz hárítani valamilyen kötelezettséget, mindenkit könnyebben bírhatsz engedelmességre, ha erre először magadat és tieidet kötelezed. Az anyagi áldozatot sem találják súlyosnak, ha látják, hogy abból a vezetők mindegyike erején felül is részt vállal. (4) Azt akarjuk tehát, hogy a római népnek legyen hajóhada, és azt fel is tudja szerelni, a magánemberek pedig vonakodás nélkül állítsanak evezősöket? Nos, akkor először magunkat kötelezzük a hozzájárulásra. (5) Holnap szolgáltassuk be mi, senatorok, ami aranyunk, ezüstünk, vert bronzpénzünk csak van! Aranyból senki ne tartson meg többet, csak a maga, a felesége és gyermekei gyűrűjét, a fia bulláját," és akinek felesége vagy lányai vannak, ezek számára fejenként egy-egy uncia aranyat.? (6) Akik már viseltek curulisi méltóságot, megtarthatják lovaik ezüstdíszeit, ezenkívül még két font ezüstöt, hogy megmaradjon az istenek tiszteletére szolgáló sótartójuk és áldozócsészéjük, ? (7) a többi senazor csak egy font ezüstöt. (8) Vert bronzpénzből 5000-et hagyjunk meg egy-egy család! A kiskorú gyermekek által viselt, bajelhárító amulettet tartalmazó medál. ? Livius másutt (XXXIV. 1. 3) arról tudósít, hogy a 215-ben megszavazott Lex Oppia csak fél uncia arany birtoklását engedélyezte a római asszonyoknak. 3 Ezeknek a rendszerint ezüstből készült, nemzedékről nemzedékre öröklődő tárgyaknak a segítségével mutattak be otthon a tűzhelyen ételáldozatot az isteneknek, elsősorban a Laroknak és Vestának. 330
