Page 88 [88]
(11) A római hajók pedig már nemcsak hogy közeledtek, de csatarendbe is
fejlődtek. A punok pedig, akiket nemcsak az ellenség és az ütközet, de saját
fejetlenségük is megzavart, inkább csak megkísérelték, mint megkezdték a csa¬
tát, aztán hajóikkal menekülni kezdtek visszafelé. (12) Minthogy azonban a
folyó torkolatába az árral szemben ennyi, széles vonalban egyszerre érkező hajó
nem tudott befutni, hajóikat itt is, ott is felfuttatták a partra, és részben a sekély
vízbe, részben a parti fövenyre kiugrálva, fegyverrel vagy anélkül, övéiknek a
parton harcra készen várakozó csatasorához menekültek. De az első összecsa¬
pásban még így is sikerült két pun hajót elfogni és négyet elsüllyeszteni.
20.
(1) Noha a partot az ellenség tartotta megszállva, és jól lehetett látni a part
hosszában végig elnyújtott csatarendjét, a rómaiak habozás nélkül üldözőbe
vették a megzavarodott ellenséges hajókat, (2) és mindegyiket, amelyiknek azorra
nem zúzódott össze, amikor a partnak ütközött, és nem feneklett meg a sekély
vízben, kivontatták a nyílt tengerre. A 40 hajóból 25-öt zsákmányoltak el így.
(3) De nem is ez volt a győzelem legnagyszerűbb eredménye, hanem az, hogy
egyetlen jelentéktelen összecsapás után az egész partvonal a hatalmukba került.
(4) Ezután elörehajöztak Onussäig,' partra szälltak, majd rohammal bevették
a várost, és kirabolták. (5) Utána UJ-Karthágó ellen indultak, végigdúlták a
körülötte fekvő földeket, sőt végül a városfal és a kapuk mellé épült házakat is
felgyújtották. (6) Innen a zsákmánnyal megrakott hajóraj Longunticába? vette
útját, ahol Hasdrubal igen nagy mennyiségű eszpartófüvet halmozott fel hajói
számára. Ebből elvettek annyit, amennyi kellett nekik, a többit felgyújtották. (7)
Nem csupán a szárazföld partja mellett hajóztak végig, de átkeltek Ebusus
szigetére is. (8) Itt két napon át teljes erővel ostromolták a sziget fővárosát, de
hiába. Belátva, hogy hasztalan vesztegetik az időt, reményük sincs a sikerre, a
földeket kezdték pusztítani. Miután jó néhány falut kiraboltak és felgyújtottak,
és a szárazföldön szerzettnél is több zsákmánnyal visszatértek hajóikra, (9) a
Baleár-szigetekről követek érkeztek Scipióhoz, hogy békét kérjenek.
(10) Ekkor a hajóhad visszatért a provincia innenső részébe, ahová nemcsak
a Hiberuson innen lakó összes nép, de igen sokan a Hispánia túlsó végén lakók
! A következőkben leírt romai sikersorozat (XXII. 20. 3-21. 8) hitelességét sokan kétségbe
vonják annak alapján, hogy a párhuzamos források (Polübiosz III. 97. 5, Appianosz: Iberia
története 57) semmiféle komoly eredményt nem tulajdonítanak Cn. Scipiónak abban az
időben, amíg egyedül volt Hispániában.
? Ez a városnév más forrásból nem ismert. Feltételezik, hogy másolói hiba eredményeként
alakulhatott ki, és az eredeti szövegben Lucentum (a mai Alicante) állhatott.
87