Page 484 [484]
nyakamat; mert a meghiúsult gaztettet nem hiszi el senki, és én, akinek az éle¬
tem forgott kockán, hallgathatom ugyanazt, mint ez a lesből támadó haramia.
(2) Nemhiába mondogatják ezek, hogy neked csak egy fiad van, Démétriosz,
míg engem becsempészett gyereknek," egy ágyas fiának neveznek. (3) Hiszen
ha engem fiadnak kijáró megbecsülésben és szeretetben részesítenél, nem énrám
lennél dühös, hogy elpanaszolom, miféle orvtámadásnak vettem elejét, hanem
arra, aki azt végrehajtotta, (4) és nem tekintenéd annyira olcsónak az én életemet,
hogy nem érdekel sem a múltbeli merénylet ellenem, sem a jövőbeli, amely el¬
következik majd, ha a tettesek most büntetlenek maradtak.
(5) Szóval ha némán kell meghalnom, hát hallgatok, és csak arra kérem az
isteneket, hogy az ellenem elkövetett gaztett érjen is véget nálam, és ne döfjenek
le téged is az én testemen keresztül. (6) De ha az elhagyatott helyen megtáma¬
dott embereknek azt sugallja természetes ösztönük, hogy olyan emberek oltal¬
máért is könyörögjenek, akiket sohasem láttak, akkor én is felkiálthatok, amikor
meglátom a nekem szegezett tőrt. (7) Rád és apa voltodra kérlek — hiszen már
régóta sejtheted, hogy ez melyikünk előtt szentebb —, hallgass most meg úgy,
mintha a hangos éjszakai panaszszóra felriadva siettél volna hozzám segélyki¬
áltásaim hallatán, Démétrioszt és fegyvereseit pedig ott találtad volna az éj sö¬
tétjében az én előszobámban. Amit akkor, a veszély pillanatában kiáltottam volna
rémületemben, azt panaszolom el most, a következő napon.
(8) Testvérem, mi már rég nem szoktunk egymásnál dorbézolni. Te minden¬
áron király akarsz lenni. De célodnak útjában áll az én életkorom, a népek joga,
a makedónok ősi hagyománya, sőt apánk döntése is. (9) Ezeken nem léphetsz
túl, csak az én vérem árán. Mindent megmozgatsz és megkísérelsz. Eddig hol
elővigyázatosságom, hol szerencsém akadályozta meg testvérgyilkos szándéko¬
dat. (10) Tegnap azonban, a seregszemle és a hadgyakorlat napján a játékos
haditornából majdnem véres ütközetet csináltál, én pedig csak azért úsztam meg
élve, mert seregemmel együtt hagytalak nyerni. (11) Az ellenséges összecsapás
után, mintha csak testvérek játszadozásáról lett volna szó, el akartál vonszolni
engem a te asztalodhoz. Szerinted, apám, fegyvertelen vendégek között lako¬
máztam volna ott, amikor ők fegyveresen jöttek át hozzám dorbézolni? Szerinted
azon az éjszakán nem kellett volna félnem a kardjuktól, azok után, hogy szemed
láttára a lándzsanyelekkel is majdnem megöltek? (12) Mit jössz ide ilyen késő
éjszaka, ellenségként a haragosodhoz, fegyvert rejtegető embereiddel? En nem
mertem vendégként rád bízni magam; talán majd beengedlek, amikor fegyveres
! Plutarkhosz (Aemilius Paulus 8. 11) megörökít egy pletykát, mely szerint Philipposz
felesége egy argoliszi varrónő gyermekét csempészte be a családba, saját fiának adva ki;
ez lett volna Perszeusz.
483