megdicsérte, hogy nem tagadta le beavatottságát, és arra kérte, hogy ugyanilyen
őszintén számoljon be a többi részletről is. (8) Amikor a nő azt felelte, hogy nem
tud semmi többet, ő így válaszolt: ha valaki más rábizonyítja ennek ellenkezőjét,
nem számíthat olyan elnézésre és hálára, mint ha saját jószántából tesz vallomást;
hiszen valakinek már mindent elmondott, és az vele is megosztotta a hallottakat.
13.
(1) A né biztos volt benne — és igaza is volt —, hogy Aebutius árulta el a szer¬
tartások titkait. (2) Sulpicia lábához vetette magát, és először őt kezdte kérlelni,
ne engedje, hogy egy felszabadított nő és szeretője csevegéséből komoly, sőt
főbenjáró ügyet csináljanak; ő mindezt nem azért mondta, mintha bármit is
tudna, csak meg akarta ijeszteni az ifjút.
(3) Erre már haragra gerjedt Postumius, és ráripakodott: vegye már észre,
hogy most nem a szeretőjével, Aebutiusszal évődik, hanem magával a consulal
beszél egy rendkívül tiszteletreméltó asszony házában! Sulpicia felemelte a
reszkető nőt, bátorította, és közben haragos vejét is csitítgatta. (4) Végül Hispala
ismét összeszedte magát, és keserűen vádolta szószegéséért Aebutiust, akivel ő
mindig csak jót tett, erre így hálálta meg. (5) Azt mondta, nagyon fél az iste¬
nektől, akiknek misztériumait most kifecsegi, de még jobban az emberektől,
akik saját kezükkel fogják őt széttépni, amiért elárulta őket;! (6) ezért arra kéri
Sulpiciát és a consult, hogy küldjék el őt Itáliából valahová, ahol biztonságban
élheti le élete hátralevő részét. (7) A consul megnyugtatta: személyesen fog
gondoskodni róla, hogy Rómában is biztonságban élhessen. (8) Ekkor Hispala
elbeszélte, hogyan is keletkeztek ezek a szertartások:
A szentély kezdetben csak nők számára állt nyitva, és egyetlen férfit sem
engedtek be oda. Minden évben három kitűzött napon, nappal avatták be az új
híveket Bacchus misztériumaiba, a papnőket pedig felváltva választották a mat¬
rónák közül. (9) Ezt a rendszert aztán teljes egészében megváltoztatta Paculla
Annia, egy campaniai papnő, mintegy az istenek utasítására. Ö volt az első, aki
férfiakat is felavatott: saját fiait, Minius és Herennius Cerriniust. A. szertartá¬
sokat ezentúl éjszaka rendezték, és az évi három nap helyett havonta öt napot
jelölt ki a misztériumokra. (10) Amióta a szertartásokon férfiak és nők vegyesen
! A görög mítosz szerint Pentheusz thébai királyt, aki útját akarta állni a Dionüszosz¬
kultusz terjedésének, saját anyja, Agaué — aki szintén bacchánsnő volt — révületében
szarvasborjúnak nézte, és saját kezével tépte szét. Hasonló véget ért Orpheusz is, aki
feleségét, Eurüdikét gyászolva épp a legrosszabbkor került egy csapat bacchánsnő útjába.