nap múlva jöjjön vissza. Addig is megkérdezte anyósát, a köztiszteletben álló
Sulpicia asszonyt," hogy ismer-e az Aventinusról egy Aebutia nevű idős hölgyet.
(5) Anyósa azt válaszolta, hogy derék és a régi erkölcsök szerint élő asszonynak
ismeri őt, a consul kijelentette, hogy találkoznia kell vele; küldjön hát el hozzá,
és hívja meg magához.
(6) Aebutia a meghívásra elment Sulpiciához. Nemsokára mintegy véletlenül
beällitott a consul is, és Aebutia unokaéccsére terelte a beszélgetést. (7) Az asz¬
szony elsírta magát, szánakozva az ifjú szomorú sorsán, akit azok forgattak ki
vagyonából, akiktől a legkevésbé sem ezt várná az ember. Elmondta, hogy most
nála lakik, mert anyja elkergette otthonról, amiért ez a derék fiatalember — kö¬
nyörüljenek rajta az istenek! — nem hajlandó erkölcstelen hírű titkos szertartá¬
sokba beavattatni magát.
12.
(1) A consul úgy gondolta, most már eleget tud Aebutiusról ahhoz, hogy beje¬
lentését megalapozottnak tartsa. Elbocsátotta Aebutiát, majd megkérte anyósát,
hogy hívassa magához a felszabadított Hispalát szintén az Aventinusról, akit a
szomszédság ott jól ismer, mert tőle is szeretne kérdezni ezt-azt. (2) Hispalát
felzaklatta az üzenet, hogy egy ilyen előkelő és köztiszteletben álló asszonyhoz
hívják őt, és nem is sejti, miért. Amikor aztán megpillantotta az előcsarnokban
a lictorokat, a consul kísérőit és magát a consult, kis híja volt, hogy el nem ájult.
(3) A consul bevezette a nőt a ház belsejébe, és anyósa jelenlétében biztosítot¬
ta, hogy nincs miért felzaklatnia magát, ha hajlandó elmondani az igazságot;
(4) erről akár Sulpicia, ez a tekintélyes asszony, akár ő maga kezeskedik. Mondja
el neki — kérte —, mi szokott történni Szemelé ligetében? a bacchanáliákon, az
éjszakai szertartások idején.
(5) Ennek hallatán a nő egész testében remegni kezdett, és jó ideig meg sem
tudott szólalni. (6) Végül összeszedte magát, és elmondta, hogy még kislányko¬
rában, rabszolgaként avatták be úrnőjével együtt; de jó néhány éve, amióta fel¬
szabadították, semmit sem tud arról, mi folyik ott. (7) A consul már azért is
! Lehetséges, hogy Sulpicia azonos O. Fulvius Flaccus (a 237., 224., 212. és 209. évi consul)
feleségével, aki példás életvitelével kiérdemelte, hogy ő szentelhette fel Venus Verticordia,
a nők szívét egyedül párjuk felé fordító istennő szobrát.
? Nem lehet biztosan tudni, hogy Livius szövegében a görögös Semele vagy a latin Szimula
névalak állt-e. A Porta Irigemina közelében található liget eredeti istennője valószínű¬
leg Stimula volt, akit nevének hasonló hangzása és kultuszának egyes elemei alapján
azonosítottak Dionüszosz anyjával, Szemelével.