Oldal 189 [189]
188 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI...
9.1. táblázat. A tanulásközpontúság dimenzióinak érvényesülése a hazai oktatók körében végzett
kérdőíves vizsgálat alapján (az eredmények részletes bemutatása az 5. és 6. fejezetben található)
A hallgatók aktív, A hallgatók Minden hallgató | Az oktaté mint
értelmező tanulá- ! tanulási eredmé- tanulásának tanuló értelme¬
sának támogatása | nyeinek, fejlöde- tämogatäsära zese
sének növelésére fókuszálás
fókuszálás
Tanitäsröl alkotott
elképzelések
Oktatói kompeten¬
ciák
Szakmai tanulásról
alkotott elképzelések
Jelmagyarázat: világos szürkezproblematikus, feszültséggel teli; középszürkezmegjelenik, alakul;
sötetszürke= erős; febér-a kérdőíves vizsgálat nem fókuszált rá külön
Az oktató mint tanuló képe (4. pillér) elfogadott az oktatók körében. A szakmai
fejlődés nézetei kapcsán ráadásul elsősorban abban hisznek az oktatók, hogy saját
szakmai fejlődésük és tanulásuk célja a hallgatók eredményesebb tanulástámo¬
gatása, és csak kevésbé az oktatói munka megerősítése, elismerése. Az oktatói
kompetenciák körében az oktató mint tanuló képe kevésbé erős, de meghatározó.
Az oktatók szakmai fejlődéséhez kötődő kompetenciaterületek (pl. a saját tanítási
gyakorlat elemzése vagy a kollégákkal való együttműködés az oktatás során) mind
a fontosság, mind az észlelt eredményesség szempontjából a középmezőnyben
helyezkednek el. Ugyanakkor kivételként említhető az új módszerek kipróbálása,
a kísérletezés, ami már kevésbé jellemző rájuk.
A ballgatók aktív, értelmező tanulásának támogatása (1. pillér) az oktatói kom¬
petenciák szintjén meghatározó, az oktatók a tanulás facilitálását az ötödik
legfontosabb kompetenciaterületnek tartják, bár ez előtt inkább olyan kompe¬
tenciaterületeket jelöltek meg, amelyek nem a tanulásközpontú megközelítés
velejárói. Összességében viszont fontos látni, hogy a tanítási megközelítésekben
a hazai oktatók leginkább az információ- és értékelésközpontú típussal értettek
egyet, valamint a kompetenciákban is a tudomány-, szakterület új tartalmainak
tanítása volt az egyik legfontosabb terület. Mindez azt mutatja, hogy a tanításhoz
kötődő nézetekben a tanulásközpontú megközelítések megjelennek, de a tarta¬
lomközpontú irány még erősebb.
A tanulásközpontúság elemeinek megjelenésénél a legnagyobb feszültség a
minden ballgató tanulástámogatása kapcsán vethető fel (2. pillér), ahol a képzésbe
újonnan érkezők támogatása — ami a nemzetközi trendekben a felsőoktatás kiemelt
feladataként jelenik meg (Honkimäki g Kálmán, 2012) — a legkevésbé fontos és
jellemző területek közt szerepel, szemben a tehetséges hallgatók támogatásával.
Mindebben nem nehéz felismerni a tudományos elitnevelés gyökereit, melyeket