Oldal 189 [189]
OCR
188 IX. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A HAZAI OKTATÁSI, FEJLESZTÉSI... 9.1. táblázat. A tanulásközpontúság dimenzióinak érvényesülése a hazai oktatók körében végzett kérdőíves vizsgálat alapján (az eredmények részletes bemutatása az 5. és 6. fejezetben található) A hallgatók aktív, A hallgatók Minden hallgató | Az oktaté mint értelmező tanulá- ! tanulási eredmé- tanulásának tanuló értelmesának támogatása | nyeinek, fejlöde- tämogatäsära zese sének növelésére fókuszálás fókuszálás Tanitäsröl alkotott elképzelések Oktatói kompetenciák Szakmai tanulásról alkotott elképzelések Jelmagyarázat: világos szürkezproblematikus, feszültséggel teli; középszürkezmegjelenik, alakul; sötetszürke= erős; febér-a kérdőíves vizsgálat nem fókuszált rá külön Az oktató mint tanuló képe (4. pillér) elfogadott az oktatók körében. A szakmai fejlődés nézetei kapcsán ráadásul elsősorban abban hisznek az oktatók, hogy saját szakmai fejlődésük és tanulásuk célja a hallgatók eredményesebb tanulástámogatása, és csak kevésbé az oktatói munka megerősítése, elismerése. Az oktatói kompetenciák körében az oktató mint tanuló képe kevésbé erős, de meghatározó. Az oktatók szakmai fejlődéséhez kötődő kompetenciaterületek (pl. a saját tanítási gyakorlat elemzése vagy a kollégákkal való együttműködés az oktatás során) mind a fontosság, mind az észlelt eredményesség szempontjából a középmezőnyben helyezkednek el. Ugyanakkor kivételként említhető az új módszerek kipróbálása, a kísérletezés, ami már kevésbé jellemző rájuk. A ballgatók aktív, értelmező tanulásának támogatása (1. pillér) az oktatói kompetenciák szintjén meghatározó, az oktatók a tanulás facilitálását az ötödik legfontosabb kompetenciaterületnek tartják, bár ez előtt inkább olyan kompetenciaterületeket jelöltek meg, amelyek nem a tanulásközpontú megközelítés velejárói. Összességében viszont fontos látni, hogy a tanítási megközelítésekben a hazai oktatók leginkább az információ- és értékelésközpontú típussal értettek egyet, valamint a kompetenciákban is a tudomány-, szakterület új tartalmainak tanítása volt az egyik legfontosabb terület. Mindez azt mutatja, hogy a tanításhoz kötődő nézetekben a tanulásközpontú megközelítések megjelennek, de a tartalomközpontú irány még erősebb. A tanulásközpontúság elemeinek megjelenésénél a legnagyobb feszültség a minden ballgató tanulástámogatása kapcsán vethető fel (2. pillér), ahol a képzésbe újonnan érkezők támogatása — ami a nemzetközi trendekben a felsőoktatás kiemelt feladataként jelenik meg (Honkimäki g Kálmán, 2012) — a legkevésbé fontos és jellemző területek közt szerepel, szemben a tehetséges hallgatók támogatásával. Mindebben nem nehéz felismerni a tudományos elitnevelés gyökereit, melyeket
