Page 158 [158]
2. OKTATÓKÖZÖSSÉGEK TANULÁSA EGY HAZAI KÖRKÉP TÜKRÉBEN 157
teljesüljenek. Az elméletet felhasználva megvizsgáltuk a hazai oktatók körében
(az online kérdőíves vizsgálatról I. részletesebben a 3. fejezet 3.2. pontjában),
hogy az oktatói munka, fejlesztés közös tevékenységeihez, kapcsolattartásához
milyen típusokat tartanak eredményesnek és hogy mi az, ami jellemző aktuális
gyakorlatukra (I. 8.2. táblázat).
8.2. táblázat. A közösségek orientációja (Wenger et al., 2010) elmélet alapján a hazai oktatók
kérdőíves vizsgálatának eredményei
Az oktatás- és képzésfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, kérdések | Eredmenyes | Jellemzö
egyeztetése, megvalósítása a következő módon megy végbe: M (SD) M (SD)
Az aktuális problémák kapcsán kialakuló személyes vagy online beszél- 3,85 (1,070) | 3,85 (1,153)
getésekben
Személyes, baráti kapcsolatokat felhasználva, velük együttműködve 3,68 (1,070) | 3,49 (1,195)
Kollégák közt tananyagok, feladatok, tematikák megosztásával 3,64 (1,052) | 3,29 (1,215)
Az új feladat, probléma kapcsán projekt-team vagy munkacsoport fel- 3,44 (1,240) | 2,92 (1,349)
állításával
Minden kolléga számára lehetővé téve, hogy olyan mértékben vonódjon
be az oktatásról való beszélgetésekbe, fejlesztésekbe, amilyen mértékben ! 3,38(1,156) 3,19 (1,250)
szeretne
Oktatói értekezleteken 3,28 (1,217) | 3,61 (1,296)
Online térben a képzéshez, oktatáshoz kötődő anyagok hozzáférhetővé 3,19 (1,254) 2,70 (1,324)
tételével
Az egyetemi vezetéstől kapott oktatási feladatokra és ezek megvalósítá¬
, 2,66 (1,161) | 2,73 (1,243)
sára figyelve
Külső szakértő bevonásával 2,38 (1,191) | 1,75 (1,043)
Megjegyzés: A válaszokat egy ötfokú skálán jelölték az oktatók.
A kérdőív bemutatása a 3. fejezet 3.2. pontjában található.
A hazai oktatói közösségek orientációjában a legeredményesebbnek és a legjellem¬
zőbbnek tartott típusok közt átfedés mutatkozott. Mindkét esetben domináns
az informálisabb, személyes kapcsolatokra építő közösség képe, emellett pedig a
tartalom orientáció, amikor is források, anyagok megosztása áll a középpontban.
Az oktatói értekezletek gyakorlata már megosztóbb: az oktatók a második leggya¬
koribb típusnak tartják, ugyanakkor eredményességét ennél alacsonyabbra ítélik.
Az oktatók az oktatásfejlesztés támogatásának eredményes útját látják továbbá a
projektmunkában, de azt is inkább támogatják, hogy az oktatói közösség tagjai
eltérő mértékben vegyenek részt az oktatásfejlesztésben. Az is lényeges a támogatás
képének megrajzolásához, hogy melyek azok a jellemzők, amelyeket a legkevésbé
tartanak eredményesnek az oktatók: a legelutasítóbbak a külső szakértő bevoná¬
sával szemben, de az egyetemi vezetéstől kapott feladatok szerepében sem bíznak.
Összességében az látható, hogy az oktatók az oktatásfejlesztés eredményességéhez